A veszélyeztetett zöld tengeri teknősök legnagyobb költőhelye a világon a brazil partoktól 1100 kilométerre fekvő paradicsomi Trindade sziget. A 300 kilogrammosnál is nagyobbra megnövő és egyre ritkább óriások valójában nem zöldek, a 10 négyzetkilométernyi vulkáni szigetecskére látogatók azonban meghökkenve tapasztalhatták, hogy a parti sziklák egyes részei igen. Az elámultság sokkba váltott át, amikor egy geológus kiderítette, miből vannak.
Fernanda Avelar Santos, a Paraná Szövetségi Egyetem professzora, először 2019-ben fedezte fel a kékes-zöldes köveket.
A Teknős-part, a híres költőhelyen dolgozott doktori disszertációján az eróziót kutatva, amikor meglátta a különös kék-zöld formációkat egy olyan helyen, amely egyébként az emberi tevékenységtől érintetlennek látszott. Mintákat vett, amelyeket az expedíció zárultával hazavittek, és megvizsgáltak.
A laboratóriumban arra jutottak, hogy a kőzet ugyanazokból az anyagokból épült fel, amelyek évmilliárdok óta a geológiai folyamatok részei, csakhogy melléjük társult egy új összetevő: a műanyag hulladék. Mint kiderült: főleg halászhálók darabjai. De az óceáni áramlatok rendkívül messziről egyebeket is idesodortak: műanyag palackokat, háztartási hulladékot és más műanyag szemetet.
Arra jutottunk, hogy ez emberek geológiai szereplővé váltak, és már az olyan folyamatokat is befolyásolják, amelyek korábban teljesen természetesek voltak, mint a kőzetképződés
– mondta Santos az AFP hírügynökségnek. A felfedezés a szárazföldtől irdatlan távolságban fekvő paradicsomi szigeten – ahol nincs más, csak egy apró katonai bázis és egy kutatóközpont – „felzaklató” – írta le érzéseit a kutató. Különösen megrázó, mert mint mondta, Trindade-nál érintetlenebb természetes helyet még soha nem látott.
Santos később visszatért a helyszínre, további kutatásokat végzett és szélesítette a földrajzi merítést, és arra jutott, hogy szerte a világban tapasztaltak már hasonló jelenségeket Hawaii-tól az Egyesült Királyságon és Olaszországon keresztül Japánig 2014 óta. Olyan izolált helyen, mint Trindade, még nem – írta az ausztrál Science Alert tudományos portál.
Maguk a zöld sziklák még nem okoznának gondot, csakhogy erodálódva a mikroméretű műanyagok állandó forrását jelentik, amelyek bekerülnek az élőlények élelemláncába. A zöld teknősöket eddig számtalan baj ritkította a veszélyeztetett kategóriába: elvitték a tojásaikat, vadászták őket – zöld színük csak a levesben látszik –, hálókba kavarodtak, elvesztették a tojásrakó partjaikat. A veszélyek listájára most újabb, alattomos tétel került. A veszélyeztetettek láncának végén pedig rajtuk kívül még sokan vannak, köztük maga az ember.
Itthon is van sokkoló példa
A környezetszennyezésnek Magyarországon is számos példájával találkozunk, de mint másutt, bennünket sem borzasztanak el eléggé ahhoz, hogy igazítsunk a szokásainkon.
Pedig van köztük olyan sokkoló is, mint az egyik Baranya vármegyei falu közösségi oldalán a hetekben posztolt fotó egy feketerigó fészekről, amelyhez hasonló sajnos a kép készítője szerint nagyon sok akad a környéken, és feltehetően másutt is.
A fészek alapanyaga jórészt nem a madarak által hagyományosan beépített növényzetdarabok, hanem a kertekben – és főleg a környék nagy szőlőiben – használt műanyag kötöző darabkái.
