A nagy AI-sztori: Mi marad a marketingesből? – egyre közelebb a reklámipari átrendeződés
A mesterséges intelligencia (AI) a marketingben és a médiában már nem futurisztikus ígéret, hanem napi eszköz. Kutat, adatot rendez, memókat ír, leveleket kezel, ügyfélfolyamatokat gyorsít, és egyre több cégnél próbálják ráengedni a kreatív munkára is. A kérdés már nem az, hogy megjelenik-e a piacon, hanem az, hogy hol segít valóban, és hol kezd el inkább rontani a minőségen. A nagy AI-sztori új epizódjában Czmarkó Gergő, az Atmedia csoport digitális üzletfejlesztési specialistája arról beszélt, hogy az AI a marketingben egyszerre vált ki döbbenetet és szorongást. A műsor állandó vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.
A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:
Czmarkó Gergő szerint az AI legkézzelfoghatóbb előnye jelenleg ott látszik, ahol rengeteg adatot kell gyorsan átnézni és értelmezni. Egy több ezer soros táblából vagy nagy adathalmazból olyan trendeket és összefüggéseket is kiemelhet, amelyeket emberként sokkal lassabban vennének észre. Ilyen helyzetekben időt és humánerőforrást szabadíthat fel, amit elvileg kreatívabb feladatokra lehetne fordítani. Aczél Petra viszont rögtön felvetette a lényegi ellenkérdést:
a hatékonyság önmagában nem érték, ha közben minőségvesztéshez vagy egyformább megoldásokhoz vezet.
Az adás egyik visszatérő dilemmája éppen ez volt: valódi nyereség-e, ha a produktum gyorsabban kijön, de közben minden hasonlóbb lesz mindenhez.
A nagy márkák sem álltak még át teljesen
A beszélgetés alapján az AI jelenleg jól használható egyszerűbb automatizációkra: memókészítésre, levelek átnézésére, sablonválaszokra vagy telefonközpontok támogatására. Czmarkó Gergő azonban egyértelművé tette, hogy nagy üzleti döntéseket nem szabad teljesen rábízni. A reklámipar és a marketing ugyan korai elfogadója az új technológiáknak, de a kapuőri szerepet még nem lehet eldobni.
A nagyobb márkák jelenleg inkább a belső folyamataikban használják bátrabban az AI-t, nem a külső kommunikációjukban.
Kutatásban, elemzésben, üzleti előkészítésben és döntéstámogatásban már most komoly szerepet kap, de a márkaarcot jelentő, kifelé menő anyagoknál jóval óvatosabbak. Ebben szerepe van annak is, hogy a felhasználó megérzi, ha valami „túl AI-szagú”: egy reklám lehet technikailag kész, mégis marad benne valami művi, disszonáns hatás. Czmarkó Gergő szerint a nemzetközi márkák bátrabbak, de többet is hibáznak; a magyar piacon pedig sokszor inkább az látszik, hogy kötelezően AI-t akarnak használni ott is, ahol nem feltétlenül tesz jót a végeredménynek.
A személyre szabás lehetősége nagy, a megtérülés már kevésbé egyértelmű
A személyre szabott tartalmakban Czmarkó Gergő komoly potenciált lát, példaként a Telekom Vivicittá-kampányát említette, ahol egy AI-alapú megoldás személyre szabott befutóélményt adott a résztvevőknek. Ugyanakkor amikor a megtérülés kérdése felmerült, már jóval óvatosabban fogalmazott:
reputációs és innovációs szempontból ez erősíthette a márkát, de üzletileg nehéz egyértelműen kimondani, mennyit hozott.
Ez a kettősség végig ott volt az adásban: az AI sokszor jól mutat, trendi, előremutató, de a tényleges üzleti hatását még nem mindig lehet tisztán mérni.
Részletek a beszélgetés tartalmából:
- AI a marketingben: döbbenet és rettenet egyszerre (01:23)
- Hatékonyság és nagy adathalmazok elemzése (03:02)
- AI-ügynökök, telefonközpontok és az emberi kontroll határa (05:01)
- Kreativitás vagy sablonosság? – mit csinál az AI a reklámmal? (08:12)
- User-generated content és az AI-jal készülő tartalmak terjedése (14:42)
- Hiperperszonalizáció (29:31)
- Meta-vízió: elég lesz egy bankkártya a marketinghez? (35:50)
A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.
