Von der Leyen felébredt, csak túl későn: hiba volt tönkretenni az európai atomerőműveket – ezért nem ér véget az energiaválság
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke stratégiai hibának nevezte az atomenergia visszaszorítását – a beismerés azonban sokak szerint évtizedekkel késve érkezett, hiszen a kontinens közben leépítette nukleáris kapacitásának jelentős részét, az infrastruktúra sebezhetősége miatt pedig Európa most energiaválságból energiaválságba bukdácsol.
Stratégiai hiba volt Európa részéről hátat fordítani egy megbízható és megfizethető, alacsony kibocsátású energiaforrásnak
– mondta Ursula von der Leyen a párizsi Nukleárisenergia-konferencián. Az Európai Bizottság elnöke emlékeztetett, hogy
- 1990-ben a kontinens villamosenergia-termelésének mintegy egyharmadát még az atomenergia adta.
- Mára ez az arány mindössze körülbelül 15 százalékra csökkent.
A különbség nem pusztán statisztikai. A nukleáris kapacitások leépítésével Európa egyre inkább az importált fosszilis energiahordozókra – főként olajra és gázra – támaszkodik. Ezek ára viszont erősen ingadozik, és geopolitikai konfliktusok idején gyorsan elszállhat. Von der Leyen szerint Európa „teljesen függővé vált a drága és volatilis importtól”, ami versenyhátrányt jelent más gazdasági régiókkal szemben.
Az atomenergia évtizedekkel ezelőtt halálra lett ítélve
A nukleáris energia visszaszorításának egyik kulcspontja Angela Merkel döntése volt. Németország a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után politikai határozattal kezdte meg atomerőműveinek fokozatos leállítását. A döntést akkoriban széles társadalmi támogatás övezte, és több európai ország is hasonló irányba mozdult el. Az energiapolitika azonban időközben teljesen más környezetbe került.
Az első komoly figyelmeztetés 2022-ben érkezett, amikor megszűnt az olcsó orosz gáz nagy része az európai piacon. Azóta az energiaellátás kérdése egyre inkább gazdasági és geopolitikai problémává vált.
Európa legnagyobb nukleáris energiatermelője, Franciaország ennek ellenére továbbra is az atomenergiára építi stratégiáját. Emmanuel Macron francia elnök szerint a stabil, alacsony szén-dioxid-kibocsátású áram kulcsfontosságú az ipar versenyképességéhez.
Európának csökkentenie kell az orosz nukleáris üzemanyagoktól való függőségét
– hangsúlyozta Macron, kiemelve, hogy a kontinens uránellátásának jelentős része továbbra is Moszkvától érkezik.
A francia vámstatisztikák szerint Franciaország 2025-ben a dúsított urán 39 százalékát importálta Oroszországból.
Macron javaslata szerint Európában egységesíteni kellene az új atomerőművek reaktortípusait. Ez gyorsíthatná az építéseket és csökkenthetné a költségeket. A nukleáris projektekért azonban már most komoly nemzetközi verseny zajlik
Az európai energiapolitika így most látványos fordulat előtt állhat: egyre több ország beszél új reaktorokról, fejlesztésekről és nukleáris beruházásokról.
A probléma azonban az időzítés, mivel az atomerőművek építése gyakran 10-15 évig tart, Európa pedig már most energiaválsággal, magas árakkal és importfüggőséggel küzd.
Így hiába hangzik el ma Brüsszelből az önkritika: a kontinens nukleáris kapacitásának leépítése olyan döntés volt, amelynek következményeit Európa még hosszú évekig kénytelen lesz viselni.
Magyarország vezeti az uniós rangsort az atomenergia kérdésében, nukleáris reneszánszát éli az EU
Jelentősen megváltozott az atomenergia megítélése az Európai Unióban az elmúlt évtizedben. A nukleáris energiát elutasítók aránya harmadára csökkent, miközben a támogatók aránya több mint kétszeresére nőtt. A legnagyobb támogatottság Magyarországon mérhető, ahol a lakosság háromnegyede kifejezetten pártolja az atomenergiát, és mindössze 3 százalék utasítja el.
