Összefognak a nagyhatalmak és ha kell lépnek az olajpiac stabilizálása érdekében
Mindenki hajlandó lépéseket tenni az olajpiac stabilizálása érdekében, beleértve az Egyesült Államokat is – mondta Roland Lescure francia pénzügyminiszter kedden, miután a G7-országok pénzügyminiszterei megvitatták, hogy a Hormuzi-szoros blokádja alatt mi a teendő az energiaválság elkerülése érdekében.
Lescure szerint a G7 energiaminiszterei arra kérték a Nemzeközi Energiaügynökséget (IEA), hogy vázoljon fel forgatókönyveket a tartalékok esetleges felszabadítására. A francia politikus szerint erre azért van szükség, hogy bármely pillanatban készen álljanak a lépésre. A következő lépés pedig az IEA igazgatóságának kedd délutáni ülése lehet a döntés meghozása érdekében – írja a Reuters.
Már most bődületes mennyiségű termelés állt le a Hormuzi-szoros blokádja miatt
Az IEA tagjai jelentős, legalább 90 napi importra elegendő stratégiai olajkészletekkel rendelkeznek, melyek felszabadítása képes lehet ellensúlyozni a Hormuzi-szoros lezárását, ahol a globális olajexport mintegy ötöde halad keresztül. Az iráni háború miatt a globális olajpiac legfontosabb ütőere hajózhatatlanná vált, így a térségbeli országok egymás után kénytelenek korlátozni már nemcsak az exportjukat, de a termelésüket is, ahogy az elérhető tárolók megtelnek. Bár az IEA korábban mintegy napi 3 millió hordós túlkínálatot jelzett előre az olajpicon, a Perzsa-öbölben kieső termelés már most ennek több mint a duplája az Argus Media adatai szerint, és mintegy napi 6,2-6,9 millió hordóra rúghat.
Az olajpiac egyensúlyának helyreállításához a Hormuzi-szoros megnyitása mellett mindenképp szükség lehet a stratégiai tartalékok felszabadítására is.
Egyik energiaválság a másik után
A stratégiai tartalékok hasonló, koordinált piacra dobására utoljára az orosz–ukrán háború utáni időszakban került sor, ám akkor végül az orosz kínálat utat talált a világpiacra, és a termelés sem csökkent. Ezzel szemben a mostani iráni háború miatt kieső termelés már a teljes orosz olajexport mennyiségét közelíti, ami 2024-ben az Energy Institute adatai szerint napi 7 millió hordó körül alakult.
Bár az olajár kedden csökkent, miután Donald Trump amerikai elnök az iráni háború közelgő végéről beszélt hétfő este, korábban a 120 dolláros szintet is közelítette egyhordónyi nyersanyag ára, amire 2022 nyara óta nem volt példa. A G7-országok közelgő lépése után pedig az árfolyam már a 90 dolláros szint alá is esett.
A közös olajtartalék felszabadításról és az IEA helyzetértékeléséről beszélt kedden Dan Jorgensen, az Európai Unió energiaügyi biztosa is, aki szerint a nemzetközi szervezet felvázolja a lépés mellett és ellen szóló érveket is.
