Erre vártunk, megszólalt a MÁV-vezér a Budapest–Belgrád vasútvonalról: a kínaiak megkezdik 160 km/h-val a közlekedést – a hírhedt ETCS-t tesztelik élesben
A sajtóban napok óta téma az a TÜV-vizsgálat, amit Lázár János építési és közlekedési miniszter az újvidéki tragédia után rendelt el a Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakaszára vonatkozóan. Mivel a MÁV is a sor kérdést kapott ezzel kapcsolatban, emiatt Hegyi Zsolt, a MÁV Csoport vezérigazgatója Facebook-bejegyzésében számolt be a legfontosabb tudnivalókról.

Hegyi kiemelte, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza minden olyan előírásnak megfelel és minden olyan hatósági engedéllyel rendelkezik, ami a teherforgalom elindításához kellett.
„A személyforgalom akkor és csak akkor fog elindulni, ha az 160 kilométer/órás sebességgel tud megtörténni. 160 km/órás sebességgel pedig akkor közlekedhetünk a pályán, ha minden hatósági, vasútszakmai vagy akár miniszteri követelményt maradéktalanul teljesítünk: a sokat emlegetett ETCS-től – a személyforgalom vonatkozásában is eredményesen lezárt – TÜV felülvizsgálatig” – írta a vezérigazgató.
Ennek a folyamatnak ezen a héten újabb, jelentős mérföldkövéhez érünk. A kivitelező élesben, 160-nal és több alkalommal is tesztelni fogja a vonatbefolyásolási rendszer szoftverét.
A harmadik fontos tény Hegyi szerint, hogy a TÜV vizsgálat lényege éppen az, hogy az a MÁV-csoporttól teljesen független. Ezzel a külső műszaki vizsgálattal a tulajdonos nemcsak a kivitelezőt, hanem a vasúttársaságot, a pályaüzemeltetőt is ellenőrzi.
„Éppen ezért a vizsgálat részeredményeire, előrehaladására mi nem látunk és nem is láthatunk rá. És ez így van jól” – hangsúlyozta a vezérigazgató.
Nem kötelező, hanem önként vállalt TÜV-vizsgálat
Hozzátette, hogy a TÜV-vizsgálat nem feltétele a vonatforgalom elindításának, hanem a tulajdonos által önként vállalt és így a vasúttársaságra nézve is kötelező többletbiztosítás. Ezt a vizsgálatot a szigorú, német műszaki szabványok alapján dolgozó független mérnökiroda végzi. A tulajdonos tájékoztatása szerint ezek a vizsgálatok a teherforgalom esetében már lezárultak, a személyforgalmat tekintve azonban még folyamatban vannak.
Hegyi Zsolt kiemelte, hogy az állam tulajdonosi jogait gyakorló Építési és Közlekedési Minisztérium a személyforgalom elindítását a magyar szakaszon a TÜV vizsgálat lezárásához, a szigorú német műszaki szabványok maradéktalan érvényesüléséhez kötötte, nem pedig előzetesen meghatározott dátumhoz.
Első a biztonság, ami alól a február 27-e óta rendben zajló teherforgalom sem kivétel.
„A Budapest–Belgrád vasútvonal biztonságát megkérdőjelező állításokat és sugalmazásokat így a magam nevében is határozottan cáfolom: mindenféle vasúti közlekedés – már a teher- és majd a személyforgalom is – csak és kizárólag a szabályok maradéktalan betartásával indulhat meg” – zárta bejegyzését Hegyi Zsolt.
Határellenőrzés a Budapest–Belgrád-vasútvonalon: nagyon nem mindegy, milyen okmányok lesznek az utasoknál, van, amivel nem engednek át – itt az ideje felkészülni rá
A magyar és a szerb fél is bejelentette, hogy a határ- és vámellenőrzés a vonaton történik majd, a kelebiai állomáson pedig legfeljebb 15 perces megállással. De mit kell tudnunk utasként a határátlépésről? Ennek jártunk utána.
Ha a Budapest–Belgrád-vasútvonalon közlekedő vonatok utasaként utazunk Szerbiába, akkor a határátlépés a vonaton történik, nem kell elhagynunk a szerelvényt. Azonban nem mindegy, milyen úti okmány van nálunk. A Konzuli Szolgálat tájékoztatása szerint az alábbi iratokkal léphetünk be Szerbia területére:
- magánútlevél,
- ideiglenes útlevél,
- személyi igazolvány,
- ideiglenes személyi igazolvány,
- régi típusú (könyvformátumú) személyi igazolvány.
Ugyanakkor vezetői engedélyek (jogosítvány), anyakönyvi kivonatok, és lejárt okmányok nem teszik lehetővé a belépést. Az okmányunknak a Szerbiában tartózkodásunk teljes ideje alatt érvényesnek kell lennie.


