Mivel az elmúlt években csökkent a tavaszi kalászosok termőterülete, visszaszorult a vetőmag-szaporítás is – közölte Takács Gézára, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökére hivatkozva a szakmai szervezet. A korábban 2500 hektár körüli vetőmagtermő terület mintegy a felére esett. Tavaly ráadásul gyenge, 3,49 tonna volt a hektáronkénti átlagtermés. Az általában 65 százalék körülire becsült fémzárolható mennyiség 2400 tonna körül várható, ez a mennyiség 12 ezer hektár bevetéséhez elegendő.
A szövetség elnöke szerint a csökkenést részben az okozza, hogy az sörárpacélú termesztésben egyre nagyobb az őszi árpa és az ősszel elvetett tavaszi árpa szerepe. Takács Géza úgy véli: az ellentmondásos árpa-termőterületi adatok alapján az idei vetésterület nehezen becsülhető, de a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szaporítóterületekkel és a várható fémzárolási lehetőségekkel kapcsolatos adatait is figyelembe véve akár vetőmaghiány is előfordulhat.
Az elmúlt időszakban a zab termőterülete is meglehetősen kicsi volt, a vetőmag-szaporításoké pedig ezer hektár körül alakult az elmúlt három évben. Igaz, a vetőmagé tavaly számottevően, 763 hektárra csökkent. Hektáronkénti 3,11 tonnás átlagterméssel számolva fémzárolt vetőmagból 2400 tonna termés után 1500 tonnányi készlettel számolhatunk, így zabvetőmagból biztosan hiány lesz – közölte Takács Géza. A szövetség adatai szerint az átmenő készletek az előző évekhez hasonlóan nagyon alacsonyak. Takarmányárpára például lenne kereslet, de nincs árualap. A tavaszi árpánál és zabnál is egyre nagyobb az átlagosnál gyengébb minőség aránya. A tavaszi kalászosok és a hüvelyesek vetőmagjainál Európa-szerte jelentkeznek súlyos minőségi problémák, ez pedig nagyban befolyásolja a hazai értékesítést is, és erős keresleti piacot teremt. E körülmények figyelembevételével a Vetőmag Szövetség a tavaszi árpa második szaporulati fokú vetőmagjaira nettó százezer, a tavaszi zab második szaporulati fokú vetőmagjaira pedig nettó 105 ezer forint tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé, megemelve a tavalyi 92 ezer forintot. A szövetség felhívja a figyelmet, hogy ez az ár a zsákos és csávázott, fémzárolt vetőmagra vonatkozik, az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő. Ugyanakkor nem kötött vagy ajánlott, a konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg. Az elmúlt években egy tonna tavasziárpa-vetőmagért átlagosan 93 ezer forintot fizettek, egy tonna zabvetőmag pedig átlagosan 99 ezer forintért kelt el.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
