BUX 43,911.51
-0.50%
BUMIX 3,767.16
+0.19%
CETOP20 1,868.32
0.00%
OTP 9,404
+0.36%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.86%
-1.46%
ZWACK 17,250
0.00%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,100
-0.45%
-0.47%
-0.93%
0.00%
0.00%
OPUS 152.4
+0.26%
+3.54%
+1.05%
0.00%
-1.46%
OTT1 149.2
0.00%
+0.91%
MOL 2,930
-0.61%
-1.52%
ALTEO 2,820
+0.36%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
-1.70%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
-3.80%
+1.68%
+1.47%
-1.43%
+0.79%
+7.77%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
-0.17%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Agrár

Rendet kell tenni a borágazatban

Naprakészen kell tudni a tőkén lévő szőlő, a must, a készleten lévő folyó és palackozott borok mennyiségét ahhoz, hogy piaci zavar esetén hatékonyan be lehessen avatkozni – indokolta a Világgazdaságnak Nagy István agrárminiszter, miért tervezi a tárca a bortörvény módosítását.

A borágazat értékesítési nehézségekkel küzd, emiatt az Agrárminisztérium tavaly intézkedéseket hozott a zöldszüret bevezetésével és a kényszerlepárlás meghirdetésével – vázolta a készülő bortörvény-módosításra az igényt megteremtő alaphelyzetet Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak. Ezek a drasztikus, de a piacszabályozás érdekében megtett lépések a piaci fölöslegek kivonását célozták.

Az új jogszabály bezár majd most még létező kiskapukat.

Szerinte például ilyen, amikor az alkoholfokot nem a valóságnak megfelelően jegyzik fel, majd – ahogy Nagy István fogalmazott – „hirtelen megszaporodik a bor, ami meg sem termett”. Kiemelte: a hazai bor minőségvédelme érdekében fontos, hogy a bortörvényben megjelenő módosítások után erre már ne legyen lehetőség.

Fotó: Móricz-Sabján Simon

A miniszter a hazai borágazat előtt álló nagy lehetőségnek véli az idén induló borpromóciós programot, amelynek keretében 4 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar borok határon túli és belföldi népszerűsítésére.

„Ahhoz, hogy ez valóban jól működjön, tudnunk kell a precíz adatokat” – mondta. Amikor a tárcavezető korábban összehívta a külgazdasági és agrárattasékat azzal, hogy fölösleges bor van készleten a hazai pincékben, amit el kell adni, azzal szembesült, hogy amikor beérkeztek a külpiacokról az igények, „házalni kellett a pincéknél, hogy hol van a fölösleg” – hozott példát arra, hogy miért van szükség pontos információkra. Mindig tudni kell a tőkén lévő szőlő, a must, a készleten lévő folyó és palackozott borok mennyiségét. A telepítési támogatások ügyében ágazati szintű egyeztetések kellenek. Nagy István szerint nem kínálati, hanem keresleti pályázati rendszert érdemes kialakítani. Vagyis ne arra pályázzanak a gazdák, ami éppen megjelenik, hanem olyan kiírások szülessenek, amilyenekre igény van.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek