Átmenetinek tűnik a területnövekedés

Több mint ötödével nő a tavalyihoz képest a szántóföldi burgonya vetésterülete, igaz, még így sem éri el a tízezer hektárt – derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adataiból. A Világgazdaság ennek okait, és egyéb, az ágazat helyzetét firtató kérdéseire a Burgonya Terméktanács nem kívánt reagálni, az agrártárca által küldött válaszokból pedig az szűrhető le, hogy ez még nem tekinthető trendfordulónak.

A rendszerváltás előtt mintegy negyvenezer hektáron termelt burgonya a 2000-es évek elejétől egyebek mellett a birtokok elaprózódása miatt kiszorult a termelési szerkezetből.

Az uniós csatlakozást követően pedig a piaci ismeretek hiánya miatt is hagytak fel mind többen a burgonyatermesztéssel, hiszen terméküket nehezen tudták a modern kiskereskedelmi igényeknek megfelelő minőségben és mennyiségben előállítani, tárolni és kiszerelni – szól az Agrárminisztérium szakértőinek értékelése az ágazat visszaszorulásáról. Mindemellett az 1990-es évektől napjainkig eltelt harminc év alatt a klímaváltozással összefüggésben, a burgonyatermesztés szempontjából különösen fontos csapadékmennyiség éves eloszlása is a termeszthetőség kárára változott.

Ma Magyarország nem önellátó burgonyából, a tárca adatai szerint mirelit termékek nélkül 10-20 százalékos importburgonya-felhasználással számolhatunk.

A vetésterület idei növekedéséhez a minisztérium szerint hozzájárulhatott az is, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendelet 2017-től a burgonyatermesztők számára is lehetővé teszi a termeléshez kötött támogatás igénybevételét.

Ez tavaly minden iparizöldség-kategóriában – amelyben benne van a burgonya is – meghaladta a hektáronkénti 67 ezer forintot.

Más szakértők szerint a vetésterület növekedésére az is hatott, hogy tavaly nyáron – a KSH adatai szerint – a burgonya esetében 60-80 százalék közötti volt a fogyasztói árnövekedés, és az éves szinten mért áremelkedés – bár az üteme alábbhagyott –, azóta is csak februárban és márciusban tört meg.

A hosszabb távú növekedéshez viszont arra lenne szükség, hogy az áruházlánci igényeknek megfelelő minőségű, mennyiségű és kiszerelésű árut tudjanak előállítani a hazai burgonyatermelők – állítják a minisztériumi szakértők. Ehhez elengedhetetlen az öntözési beruházások növekedése, a speciális gépállomány korszerűsítése, illetve jobb minőségű tárolókapacitások építése vagy a jelenlegiek felújítása.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható