BUX 41,709.23
-2.77%
BUMIX 3,905.07
-1.89%
CETOP20 1,992.63
0.00%
OTP 10,315
-4.27%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.84%
-1.68%
-0.40%
ZWACK 17,300
-0.86%
0.00%
ANY 1,590
-3.05%
RABA 1,160
-0.43%
0.00%
-0.24%
+0.62%
-0.46%
-2.68%
+18.33%
-1.85%
0.00%
-0.41%
OTT1 149.2
0.00%
-1.48%
MOL 2,768
-3.55%
+0.25%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
-2.91%
EHEP 1,600
+9.22%
+0.71%
-1.66%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.52%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.84%
-1.85%
0.00%
-0.93%
NUTEX 12.25
-1.21%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+2.71%
NAP 1,180
-3.91%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Agrár

Átmenetinek tűnik a területnövekedés

Arányaiban jelentősen nőtt idén a burgonya vetésterülete, a hosszabb távú bővüléshez – az önellátás eléréséhez – viszont korszerűbb öntözéses technológia alkalmazására és nagyobb termelői szakismeretre lenne szükség.

Több mint ötödével nő a tavalyihoz képest a szántóföldi burgonya vetésterülete, igaz, még így sem éri el a tízezer hektárt – derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adataiból. A Világgazdaság ennek okait, és egyéb, az ágazat helyzetét firtató kérdéseire a Burgonya Terméktanács nem kívánt reagálni, az agrártárca által küldött válaszokból pedig az szűrhető le, hogy ez még nem tekinthető trendfordulónak.

A rendszerváltás előtt mintegy negyvenezer hektáron termelt burgonya a 2000-es évek elejétől egyebek mellett a birtokok elaprózódása miatt kiszorult a termelési szerkezetből.

Az uniós csatlakozást követően pedig a piaci ismeretek hiánya miatt is hagytak fel mind többen a burgonyatermesztéssel, hiszen terméküket nehezen tudták a modern kiskereskedelmi igényeknek megfelelő minőségben és mennyiségben előállítani, tárolni és kiszerelni – szól az Agrárminisztérium szakértőinek értékelése az ágazat visszaszorulásáról. Mindemellett az 1990-es évektől napjainkig eltelt harminc év alatt a klímaváltozással összefüggésben, a burgonyatermesztés szempontjából különösen fontos csapadékmennyiség éves eloszlása is a termeszthetőség kárára változott.

Ma Magyarország nem önellátó burgonyából, a tárca adatai szerint mirelit termékek nélkül 10-20 százalékos importburgonya-felhasználással számolhatunk.

A vetésterület idei növekedéséhez a minisztérium szerint hozzájárulhatott az is, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendelet 2017-től a burgonyatermesztők számára is lehetővé teszi a termeléshez kötött támogatás igénybevételét.

Fotó: AFP

Ez tavaly minden iparizöldség-kategóriában – amelyben benne van a burgonya is – meghaladta a hektáronkénti 67 ezer forintot.

Más szakértők szerint a vetésterület növekedésére az is hatott, hogy tavaly nyáron – a KSH adatai szerint – a burgonya esetében 60-80 százalék közötti volt a fogyasztói árnövekedés, és az éves szinten mért áremelkedés – bár az üteme alábbhagyott –, azóta is csak februárban és márciusban tört meg.

A hosszabb távú növekedéshez viszont arra lenne szükség, hogy az áruházlánci igényeknek megfelelő minőségű, mennyiségű és kiszerelésű árut tudjanak előállítani a hazai burgonyatermelők – állítják a minisztériumi szakértők. Ehhez elengedhetetlen az öntözési beruházások növekedése, a speciális gépállomány korszerűsítése, illetve jobb minőségű tárolókapacitások építése vagy a jelenlegiek felújítása.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek