Történelmi léptékű forrást biztosítunk a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére az uniós közös agrárpolitika 2021–2027 közötti támogatási lehetőségein keresztül
– értékelte a Világgazdaságnak a hétfői kormányhatározat alapján megnyíló lehetőségeket Nagy István agrárminiszter. A kabinet egyebek mellett arról is határozott, hogy a közös agrárpolitika (KAP) második pillérében, vagyis a vidékfejlesztési támogatásokból Magyarországnak juttatott összeget a magyar költségvetés a maximális, 80 százalékos társfinanszírozással egészíti ki. Ez azt jelenti, hogy
a 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési program (VP) 1413,8 milliárd forint forráskeretének a háromszorosát, 4265 milliárd forintot fordít a kormányzat a magyar vidékre, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére – mondta a miniszter. Ebből 3310 milliárd forintot a nemzeti költségvetés biztosít.
Nagy István szerint a nemzeti költségvetést ez a forrás 2022-ben érinti először, akkor csekélyebben, majd fokozatosan emelkedő összegeket különítenek el a büdzsében erre a célra, attól függően, hogy a meghirdetett támogatási konstrukciók kötelezettségvállalásait követően a kifizetések milyen ütemben valósulnak meg.
Az előzetesen kalkulált költségvetési finanszírozási igény 350 és 585 milliárd forint között mozog évente.
A gazdálkodók jövedelempótló támogatásai révén – a KAP első pilléréből – további 3272 milliárd forint száz százalékban európai uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket. A KAP európai uniós és hazai forrásai révén így összesen 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék és élelmiszer-gazdaság erősítésére, fejlesztésére.
A vidékfejlesztési források 80 százalékos nemzeti társfinanszírozása mellett az itt rendelkezésre álló 4265 milliárd forintnyi támogatás legalább felével beruházásokat tervezünk finanszírozni
– hangsúlyozta Nagy István. Ebből a keretből a mezőgazdasági beruházásokat, a mezőgazdaság precíziós gazdálkodásra történő átállását és a teljes élelmiszeripar modernizációját valósítják meg.
Kiemelt elemei lesznek a vidékfejlesztési támogatásoknak a környezet- és klímavédelmi intézkedések – így az agrár-környezetgazdálkodáshoz, ökológiai gazdálkodáshoz, valamint az erdősítéshez kapcsolódó támogatások. A miniszter szerint erre az mezőgazdaságot érintő magas „zöldambíciószintjének” a teljesítése érdekében van szükség.
A jelenlegi forráskeretnél lényegesen többet költenek majd a vidéki térségek fejlesztésére. A támogatások elsősorban a 10 ezer fő alatti településeken megvalósuló beruházásokat szolgálják majd. A program nagyságrendjét jelzi, hogy több mint kétezer ilyen település van az országban.
A gazdálkodók számíthatnak a klímaváltozás következményeit tompító kockázatkezelési intézkedésekre is, például a február 1-jén induló új mezőgazdasági krízisbiztosításra, valamint kiszélesített állatjóléti támogatásokra is. A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy a korszerű technológiák alkalmazásához, a környezetkímélő gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen tudásátadást, együttműködést szolgáló intézkedésekre is több forrás jut, és a mezőgazdaság és élelmiszeripar jövőjét alapvetően meghatározó generációváltást is támogatni fogják.
Ezek a prioritások, de pontosabbat, vagyis a közös agrárpolitika stratégiai tervében tervezett intézkedések végleges kiadási arányait akkor határozzák majd meg, amikor a KAP kötelező költési arányairól (például a zöldítés helyébe lépő ökológiai alaptámogatásról és egyéb környezeti intézkedések meghatározásáról) még az idén megállapodás születik az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság között a végleges jogszabály kialakításáról zajló trialógusokon – mondta Nagy István.
