Agrár

Leszálló ágon az uniós marhatenyésztés

Élénkült tavaly Magyarország élőmarha-kereskedelme, miközben a statisztikai hivatal által megfigyelt húsrész fogyasztói ára intenzívebben emelkedett az élő állaténál.

Csaknem 12 százalékkal nőtt Magyarország élőmarha-exportja 2020 január–novemberében a 2019. január–novemberihez képest – idézte jelentésében a KSH adatait az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A legtöbb szarvasmarhát Ausztriába szállították, de 5 százalékkal csökkent az oda irányuló miközben a második legnagyobb célpiacra, Törökországba 19 százalékkal kevesebb került.

Ugyancsak 12 százalékkal emelkedett Magyarország élőmarha-importja 2020 első tizenegy hónapjában a megelőző év azonos időszakában beszállított mennyiséghez képest.

A legtöbb élő szarvasmarha Németországból és Hollandiából származott, az előbbiből 83, az utóbbiból 71 százalékkal nőtt a behozatal. A marhahúsexport mennyisége 1,9 százalékkal, értéke pedig 5,1 százalékkal mérséklődött. Az mennyisége 17 százalékkal, értéke 14 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A fiatal bika termelői ára decemberben 4,5 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábban mértnél, hasított meleg súlyban 757 forint volt a kilogrammonkénti ára. A vágótehén ára 2 százalékkal csökkent, míg a vágóüszőé 4 százalékkal emelkedett.

Fotó: Shutterstock

A fogyasztói árakban nagyobb volt a mozgás: a KSH adatai szerint például a marharostélyos 9 százalékkal lett drágább 2020 decemberében az egy évvel korábbinál.

Az Európai Bizottság januárban megjelent előrejelzése szerint az unió marhahústermelésének a folyamatos csökkenése várható 2030-ig. A közösség marhahústermelése 6,8 millió tonna lehet 2021-ben, ez pedig azt jelenti, hogy 1,6 százalékkal csökkenhet a 2020. évihez képest. Az előrejelzés szerint a kibocsátás 6,45 millió tonna körül alakulhat 2030-ban, 6 százalékkal maradhat el a 2020. évi mennyiségtől. Szakértők szerint

a tehénállomány 30,9 millió egyed körül alakul az idén (ebből 20,3 millió tejhasznú), és 5 százalékos csökkenése várható 2030-ig.

Az unió marhahúsexportja az előző évinél csaknem 7 százalékkal lehet több az idén, 555 ezer tonnára bővülhet. A 2030-ig tartó időszakban a kivitel emelkedhet, és 2030-ra elérheti a 646 ezer tonnát. Az élőszarvasmarha-kivitel 219 ezer tonna lehet 2021-ben, majd 160 ezer tonnára eshet 2030-ra. Az idei marhahúsimport 359 ezer tonna körül alakulhat, ezt követően folyamatosan növekedhet, és a vizsgált időszak végére elérheti a 390 ezer tonnát. A közösség marhahúsfogyasztása a 2020. évi volumenhez képest 2030-ig előreláthatóan 6 százalékkal csökken.

Alap a gyepstratégiának

Gyepgazdálkodási munkacsoport alakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában (NAK) egyebek mellett a legelő- és réthasználat feltételeinek javítására – közölte a NAK. A munkacsoport szakmai vezetőjének Tasi Juliannát, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Gödöllői campusának nyugalmazott egyetemi docensét választották. Az alapító tagok között egyetemi oktatók, kutatók, tenyésztőszervezeti vezetők és gyakorló gazdák vannak. A gyepgazdálkodás a húsmarha- és juhtartásban nélkülözhetetlen, és a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia – mondta Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke. Wagenhoffer Zsombor, a NAK állattenyésztési osztályának elnöke szerint az első feladat a hazai gyepterületek kiterjedéséről és minőségéről egzakt adatok gyűjtése, ami alapul szolgálhat a gyepstratégia megalkotásához. | VG

 

marhahús állattenyésztés élőmarha-export
Kapcsolódó cikkek