BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az alma iránti keresletcsökkenés ellensúlyozta a terméshiányt

Az átlagosnál jóval gyengébb hazai almatermés a léalmapiacon alakított ki relatíve erősebb hiányhelyzetet, míg az étkezési almánál a magas árak és a járvány miatt visszaesett keresletcsökkenés mérsékelte a piaci űrt.

A tavalyi almatermés 365 ezer tonna körül alakult a FruitVeB előzetes adatai szerint, ebből hozzávetőlegesen 250 ezer tonna volt az ipari alma és 115 ezer tonna az étkezési – közölte a szakmai szervezet. Az iparialma-szegmensben a léüzemek felvásárlása volt a meghatározó 218 ezer tonnával. További mintegy 22 ezer tonnára tehető a többi feldolgozóipari szakág (például aszalvány, befőtt, szesz) felvásárlása, 10 ezer tonna körüli mennyiségű ipari alma pedig exportra került.

Az étkezési alma termésmennyisége nagyságrendileg közelített a 2019. évihez, és mintegy 115 ezer tonnát tett ki. Ennek döntő része (100-105 ezer tonna) a belföldi piacra került, szűk 10 ezer tonna körüli volt az export.

A hosszútávú statisztikák szerint egy átlagos évben 600 ezer, míg egy jó évjáratban 800-900 ezer tonna alma terem Magyarországon.

A termés egyharmada rendszerint étkezési, kétharmada pedig ipari alma. Ahogyan más gyümölcsöknél is, a terméskiesést döntő részben a tavaszi fagyok okozták. Az extrém júniusi és októberi csapadék, valamint a szüret előtti terméshullás az étkezési alma kárára rendezte át a minőséget, és késett az alma érése is.

Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a belföldi piaci igények biztonságos kiszolgálásához étkezési almából általában mintegy 140 ezer tonnára van szükség. A terméskiesés miatt a szüret utáni időszakban úgy tűnt, hogy a szűkös termés nem lesz elegendő az augusztustól a következő augusztusig tartó teljes piaci szezonra.

Az őszi és téli időszakokban azonban az étkezési alma iránti kereslet mintegy 20-30 százalékkal elmaradt a korábbitól, részben az alma relatíve magas ára, részben pedig a járványhelyzetben megcsappant vásárlói kereslet miatt.

Az elemzést készítő Apáti Ferenc FruitVeB-elnök szerint a visszafogottabb kereslet azt eredményezheti, hogy a készletek szintje rövid idő alatt normalizálódik.

Illusztráció
Fotó: Denis Bringard / Biosphoto via AFP

Az ipari almánál ugyanakkor jóval érezhetőbb hiányhelyzet alakult ki. A mintegy 240 ezer tonna ipari almával szemben csaknem 500 ezer tonna feldolgozókapacitás áll rendelkezésre, döntő hányadban sűrítőüzemek. Ebből következik, hogy 2020-ban a hazai feldolgozóipar körülbelül 50 százalékos kapacitáskihasználtsággal működött.

Az alapanyag tulajdonságai is befolyásolták a feldolgozást, így a kihozatal szerényebb volt a megszokottnál. A tavalyi termés szárazanyag-tartalma alacsonyabb, savtartalma azonban magasabb volt a sokéves átlagnál.

Az étkezési almáénál sokkal nagyobb iparialma-hiány abból következett, hogy a korszerű, intenzív ültetvényeken, ahol étkezési almát termesztenek, bizonyos technológiai beavatkozásokkal el tudták érni, hogy a terméskötődést és a fagytűrő képességet fokozzák, és menthető volt a termés egy része. Ezek az ültetvények jobban bírják a stresszhatásokat, a tavaszi fagyokat is kisebb termésveszteséggel vészelték át, mint az ipari almát termő idősebb vagy extenzív ültetvények.

A szüret normális esetben véget ért volna november elején, de az extrém csapadékos október miatt sok helyen két-három hetes csúszás volt a betakarításban. Ez elsősorban az étkezési alma esetében okozott minőségi vagy tárolhatósági problémákat. A FruitVeb becslése szerint egy-két ezer tonna alma betakarítatlanul maradt, mivel egyes ültetvényeket megközelíteni sem lehetett a sáros, járhatatlan talajon.

Az ipari alma 85-90 százalékban sűrítménycélú léalma, amelynek az ára – egy hét kivételével, amikor az üzemek 2 forinttal csökkentették az árat – egész szezonban 38-40 forint körül mozgott.

Az első osztályú étkezési almánál a kevésbé korszerű galafajták termelői ára nettó 120-130 forint volt kilónként, tartályládában, tárolás, válogatás csomagolás nélkül. A korszerű galaváltozatokat ennél drágábban, nettó 150-160 forintos áron vették a termelőktől, szintén a fa alól. Az első osztályú golden nettó 120-140 forint, a red deliciousök nagyjából galaárban vagy kicsit afölött voltak, az idared és a jonagold ára pedig a goldenek és a galák közötti sávban mozgott.

Jót tett a pihenés

Galaból és goldenből összességében jó termés volt, az utóbbiból kifejezetten az, még a fagyok ellenére is. Ennek oka, hogy ez a fajta az előző évben keveset termett, és a fák „kipihenték” magukat. Ugyanakkor a klasszikus piros fajták – mint az idared, a jonagold vagy a red delicious fajtakörbe tartozók – mind nagyon gyengén termettek.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.