Felborította a sertéspiacot a drágulás, húsfeldolgozók mondják fel élő szerződéseiket
Ilyen levelet még nem láttam
– mondta a VG-nek az egyik nagy hazai sertéshúspiaci vállalkozás vezetője, a német Tönnies húsipari óriás partnereknek küldött tájékoztatójáról, amelyben a cég közli, hogy a piacon kialakult helyzetet az orosz–ukrán háború miatt vis maiornak tekinti, ezért eláll érvényes szerződéseitől.
A magyar feldolgozók is léptek, legalábbis az egyik jelentős húsipari cég március 16-án kelt levelében – amely a VG-hez került – arról tájékoztatta partnereit, hogy az élő szerződéseikben vállalt kondíciókat nem tudja tartani, és új árlistát küld partnereinek. Mindezt arra való hivatkozással, hogy a világ nyersanyagpiacán drámai és kiszámíthatatlan fejlemények történnek, s emiatt minden termelési szintet érintő költségnövekedéssel kénytelenek szembenézni. Az orosz–ukrán háború pedig csökkenti a helyzet rövid távú enyhülésének reményét – tették hozzá.
Az elmúlt hetekben drasztikusan megemelkedett a sertés alapanyagára. A magyarországi élősertés-felvásárlási árakat is meghatározó német jegyzés február 10-én még kilogrammonként 1,2 euró volt, március 16-án már 1,85 euró, ami egy hónapon belül több mint 54 százalékos emelkedés.
A feldolgozók költségeit növeli az is, hogy a logisztikai partnerek számára megszűnt a hatósági ár, ami az üzemanyagokban 50 százalékos emelkedést jelent, ezt pedig szállítmányozók azonnal beépítették a fuvarköltségbe. A gáz és az elektromos energia költsége több mint 100 százalékkal nőtt, és a különböző segéd- és alapanyagok piacain is folyamatos az áremelés.
Ezek a fejlemények csak tetézik azt, hogy a koronavírus-járvány által az ellátási láncokban okozott zavarok már eddig is jelentős többletköltségeket róttak a húsipari cégekre
– írják, hozzátéve, hogy ez a helyzet veszélyezteti a húsipar működését.
A sertéstartók helyzete ugyan némileg enyhült, de az elmúlt hónapok veszteségeit ez nem feledteti, sőt a szakmabeliek szerint sokaknál még mindig csak az önköltség körüli a megemelkedett felvásárlási ár. Magyarország több más uniós tagállammal együtt sürgette az Európai Bizottságot, hogy a kontinensen eluralkodott sertésválság miatt rendkívüli támogatással segítse az ágazatot, de a brüsszeli testület nem hozott ilyen döntést.
Az Agrárminisztérium a múlt hónapban a takarmány- és energiaköltségek nagymértékű megemelkedése, az afrikai sertéspestis terjedése, valamint a kínai piac beszűkülése miatti rendkívüli helyzetre hivatkozva négymilliárd forint keretösszeggel támogatási programot hirdetett a sertéstartóknak, kocánként húszezer forintos támogatást kaphatnak a gazdálkodók.
Ebből elvileg az következik, hogy a tárca 200 ezer koca támogatásával számolt, viszont a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2021. december 1-jei állatállomány-adatai alapján akkor csupán 156,9 ezer anyakoca volt az országban.
A statisztikai hivatal egyébként legutóbb 2015. július 1-jén mért 200 ezret meghaladó kocalétszámot.
Visszaesett a kivitel
Magyarország élősertés-kivitele 10 százalékkal, 32 ezer tonnára csökkent tavaly az előző évi mennyiséghez képest – közölte a statisztikai hivatal adataira hivatkozva az Agrárközgazdasági Intézet. Az élősertés-behozatal ugyanakkor 4 százalékkal mérséklődött. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége majdnem 7 százalékkal, 161 ezer tonnára nőtt a múlt évben, miközben értéke csupán 2 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest. A sertéshúsimport mennyisége 8 százalékkal több, 142 ezer tonna volt, míg értéke 8 százalékkal csökkent.
