Az itthon termelt és értékesített, földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott borok értékesítési ára 10 százalékkal, 25,6 ezer forintra emelkedett hektoliterenként idén január és augusztus között, az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte piaci jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott borok közül a fehérborok feldolgozói értékesítési ára 7 százalékkal, hektoliterenként 22,4 ezer forintra, a vörös- és rozéboroké pedig 4 százalékkal, 27,5 ezer forintra nőtt.
A földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok exportára eközben kevesebb mint 2 százalékkal tudott emelkedni, a 27,6 ezer forintos hektoliterenkénti árat elérve. Ennél nagyobb mértékben, mintegy 6 százalékkal nőtt az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok értékesítési ára, ami így 24,8 ezer forint volt hektoliterenként. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozéborok ára viszont 1 százalékkal csökkent, és hektónként 24,8 ezer forintért kerültek forgalomba a nemzetközi piacon.
Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok kategóriájában az első héthavi adatok állnak rendelkezésre, amelyek szerint
a tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára már nagyobb mértékben, 18 százalékkal, hektónként 118 ezer forintra emelkedett.
Ezzel a korábbi trend folytatódott. Ebben a kategóriában a vörös- és rozéborok közül az egri borok belföldi értékesítési átlagára 11 százalékkal, 49,5 ezer forint, a villányi boroké pedig egészen kiugró mértékben, 64 százalékkal, 113,2 ezer forintra növekedett hektoliterenként január és július között.
Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok közül az exportban a tokaji fehérborok értékesítési átlagára 2022 első hét hónapjában 23 százalékkal nőtt, és elérte – a belföldi árnál lényegesen magasabb – hektoliterenkénti 74,9 ezer forintot. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott egri vörös- és rozéborok értékesítési ára ugyanekkor 4 százalékkal, 54,5 ezer forintra emelkedett hektoliterenként.
Az AKI a KSH adataira hivatkozva azt közölte, hogy Magyarország bor-külkereskedelmi egyenlege (gyöngyöző bor és pezsgő nélkül) mennyiségben és értékben is pozitív volt az idei első fél évben. Az egyenleg mennyiségben mérve mintegy 21, míg értékben 21,7 százalékkal nőtt 2021 első hat hónapjához képest.
Az exportra került borok mennyisége 20 százalékkal, 546,6 ezer hektoliterre nőtt, miközben az átlagár szerény emelkedése mellett a kivitel értéke csaknem 22 százalékkal, 20,1 milliárd forintra bővült.
A magyar borok továbbra is főleg tartályban hagyják el az országot: a külpiacon értékesített mennyiség 69 százalékát lédig kiszerelésben szállították ki.
Ebben a kategóriában ráadásul 32 százalékkal, 377,1 ezer hektoliterre nőtt az az első fél évben, miközben a kivitt palackos borok mennyisége nem változott lényegesen (170 ezer hektoliter). A palackos export értéke 13 százalékkal, 11,2 milliárd forintra emelkedett. A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel 84 százalékát tették ki az első hat hónapban.
A borimport is növekedett, de mérsékeltebb ütemben, mint az export. Az első féléves borbehozatal 10 százalékos bővüléssel, 34 ezer hektoliter volt. A behozott borok szinte teljes mértékben palackos kiszerelésűek voltak. Összességében pedig – a palackos és a lédig importot együtt számolva – a borbehozatal értéke hozzávetőleg 23 százalékkal, 2 milliárd forintra emelkedett.
