Létezik ugyan keretrendszer az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére, de az átláthatóság és a kockázatok felderítése terén hiányosságok tapasztalhatóak – ez áll az Európai Számvevőszék legújabb jelentésében, amelyben a mezőgazdasági és kohéziós alapokat nézték át.
Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet
Az Európai Számvevőszék egy héten belül a második EU-s területen fogalmazott meg kritikákat. Múlt szerdán a szervezet arról számolt be, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyreállítási és rezilienciaépítési eszköznél (RRF) talált hiányosságokat a megbízhatóság és elszámoltathatóság terén, ezúttal pedig a kohéziós és mezőgazdasági kiadások kerültek terítékre.
„A felülvizsgált jogszabályok és a közelmúltbeli esetek fényében arról akartunk meggyőződni, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok megfelelően kezelték-e az összeférhetetlenséget a közös agrárpolitika és a kohéziós politika terén” – tájékoztatott Pietro Russo, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag, majd így folytatta:
Megállapításunk szerint történtek erőfeszítések a gondok megoldására, de akadnak még hiányosságok is. Javítani kell a beszámolást az egyes esetekről, hogy világos képet alkothassunk az összeférhetetlenség által érintett összegekről.
Nyilatkozni kellene
Az uniós kiadások fele a bizottság és a tagállamok megosztott irányítása alatt áll, ide tartozik a két mezőgazdasági alap (az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap), valamint a három fő kohéziós alap (az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap). Ezeknél a költségvetés végrehajtásáért a bizottság viseli az általános felelősséget, ugyanakkor a tagállamoknak kell intézkedniük a szabálytalanságok megelőzése, feltárása és korrekciója érdekében.
A mostani vizsgálatban Magyarország mellett Németország, Málta és Románia képezte a mintát. Megállapították, hogy e körben az EU-s programokkal kapcsolatos döntéshozatalban és a támogatások elosztásában érintett kormánytagok számára az összeférhetetlenségi nyilatkozattétel nem kötelező, noha a rendeletek ezt 2018 óta előírják, és a gyakorlat uniós szinten is elterjedt, ellenőrzésekre is sor kerül, különösen az érzékeny funkciók tekintetében.
A nyilvánosan elérhető források jelenleg nem tartalmaznak információt a jogi személyek mögött álló végső kedvezményezettekről sem,
viszont a 2021 és 2027 közötti új programozási időszakban már kötelező lesz ezt közzétenni, a mezőgazdasági finanszírozás kedvezményezettjeinek pedig 2023-tól kell információkat szolgáltatniuk arról, mely vállalatcsoportokban vesznek részt.
A „forgóajtó-jelenség” – amikor egy köztisztviselő később a területéhez kapcsolódó szerepet tölt be a magánszektorban – ugyancsak összeférhetetlenségi kockázatot hordoz, ezért a számvevők aktívabb fellépést tartanak szükségesnek.
Nincs megfelelő verseny
A beszámoló szerint az EU-s szabályozás előírja, hogy a források kezelésében részt vevő összes személy kerülje a politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos, gazdasági, illetve bármely más személyes érdekből eredő összeférhetetlenséget. Ha ilyesmi gyanúja vetődik fel, az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy az érintett személy felhagyjon minden kapcsolódó tevékenységgel.
Fotó: John Thys / AFP
Tagállami szinten az ilyen helyzetek megelőzésére és kezelésére leggyakrabban alkalmazott módszer az önbevallás. Csakhogy az információk összevető ellenőrzését nehezíti az elégtelen adminisztratív kapacitás, az adatvédelmi szabályok, illetve az átláthatóság általános nehézségei.
Számos eljárásban nem jön létre megfelelő versenyhelyzet sem, ilyenek például a versenytárgyalás nélküli szerződések,
továbbá nincsenek érvényben a visszaélést bejelentő személyeket védő intézkedések, és számos tagállamban késedelmes az EU-s jog megsértését bejelentő személyek védelmére vonatkozó szabályok átültetése is.
Pedig a keretrendszer megvan
A múlt heti, RRF-fel kapcsolatos jelentés megállapította, hogy a tagállamok kötelesek ellenőrizni, az ebből finanszírozott beruházási projektek megfelelnek-e az uniós és nemzeti szabályoknak, ám saját ellenőrzései révén az Európai Bizottság kevés alátámasztott információval rendelkezik arról, hogy ezeket a tagállami ellenőrzéseket végrehajtják-e, és ha igen, hogyan.
Most, a legjelentősebb uniós kiadási területek, a közös agrár-, illetve kohéziós politika vonatkozásában is hasonló következtetésekre jutott az Európai Számvevőszék. Megállapította, hogy létezik ugyan keretrendszer az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére, de a tagállamok kevésbé érzékenyen reagálnak a találatokra.
Nem minden szabálytalanságot jelentenek be, például ha az érintett összeg alacsonyabb 10 ezer eurónál (3,9 millió forint),
vagy ha a tagállamok még azelőtt feltárják és korrigálják a problémát, mielőtt a kiadásokat visszatérítésre bejelentik a bizottsághoz.
