Darabonként 65,94 forint volt a ketreces tartásból származó, M-es és L-es méretű tojás átlagos csomagolóhelyi átadási ára az idei év első nyolc hetében – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez az ár 112,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, míg a mélyalmos tojások ára ennél is nagyobb ütemben, 129,9 százalékkal emelkedett, és 74,8 forintos átlagot ért el. Decemberhez viszonyítva ugyanakkor már árcsökkenés figyelhető meg: a december 5-i héten 76,20 forint volt a ketreces, illetve 75,69 a mélyalmos tojások átlagára.
Fotó: Cseh Gábor / Vas Népe
A termelői árak csökkenése jellemző a karácsony utáni időszakra, az ünnepi kereslet akár 40 százalékkal is nagyobb lehet. Az ünnep után viszont meredek a visszaesés, és mivel a tyúkok továbbra is tojnak, a növekvő készleteket a csomagolóhelyek, illetve a termelők árengedményekkel próbálják értékesíteni – mondta a Világgazdaságnak Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) alelnöke.
Tehát az év elején tapasztalt átadásiár-csökkenés nem a termelési költségek mérséklődéséből, hanem a kereslet visszaeséséből adódik, idén azonban ez a termelői költségek oldaláról több kérdést is felvet – mondta. Azoknál a termelőknél valóban csökkentek a költségek, akik tavaly ősszel, az aszály okozta gyenge termés miatti pánik idején nem kötötték le a takarmányszükségletüket, nem tárolták be, vagy nem kötöttek hosszú távú szerződést a kukoricára, a búzára, illetve takarmánykiegészítőkre, bízva abban, hogy tavasszal megnyugszik a piac. Pákozd Gergely szerint viszont ez a kisebbség, ugyanis a termelők döntő többsége komolyan tartott attól, hogy valóban nem lesz elérhető takarmány-alapanyag. Mivel állattartásról van szó, ha fenn akarták tartani a termelést, nem kockáztathattak, ezért lekötötték a takarmányt, így náluk most is magasabb termelési költségekkel kell számolni – tette hozzá.
Bár az aratás még messze van,
a tojástermelők bíznak abban, hogy a gabona-, így a takarmányárak hosszabb távon is normalizálódnak, ez pedig egy idő után a termelési költségekben is megjelenik.
Az energiaárakban szintén különbséget kell tenni az egyes termelők között. Az igazán nagy termelőknek ugyanis olyan magas az energiafogyasztásuk, hogy tudnak tőzsdei árra is szerződni, nekik most jobb áraik vannak, viszont ennek komoly tőkelekötési igénye van, ugyanis nekik előre kell fizetniük – érzékeltette, hogy a költségelemzéskor nem elég szimplán az alacsonyabb árakkal számolni. A kisebb fogyasztók, vagyis a közepes vagy kistermelők pedig jellemzően éves szerződéseket kötnek, így többségük most semmit sem érzékel az energiaárak csökkenéséből.
A húsvéti időszakban ismét meglódul a kereslet, ebből a szempontból pedig biztató, hogy a termelés folyamatos. A Tojásszövetség alelnöke szerint nagy kérdés, hogy a tavasszal most már visszatérő rendszerességgel előforduló madárinfluenza-kitörések okoznak-e fennakadást a tojástermelésben – nemcsak Magyarországon, de Európában is. Ezzel együtt hiányra nem kell számítani, de azt tanácsolja a fogyasztóknak, hogy ne az utolsó hétre hagyják a bevásárlást, mert lehet, hogy egy-egy nap kifogynak a készletekből, és másnap vissza kell menni a boltba.
Nem szabadulunk a madárinfluenzától – milliószám kell leölni a szárnyasokatA jelek szerint korántsem vagyunk a hazai madárinfluenza-járvány végén, idén már négy kitörést jegyzett fel a hatóság. A kór egész Európában pusztít, a termeléscsökkenést pedig ukrán és brazil importtal pótolják. |
A karácsony után hagyományosan csökkenő termelői árakban március környékén következik be fordulat, akkor általában már látható a húsvét közeledte. Mivel Magyarországon a termelési ciklushoz képest rövid, általában havi, kéthavi árak a jellemzők, mostanában kötik újra a szerződéseket a már a húsvéti megnövekedett keresletet is tükröző árakkal – mondta Pákozd Gergely. Az eddig a Tojásszövetséghez érkezett információk szerint vegyes a kép, némi növekedést és stagnálást is látnak, pontosabb, a teljes szektorra kiterjedő statisztika azonban csak később áll majd rendelkezésre.
Az idei év annyiban lehet speciális, hogy idén valószínűsíthetően húsvét után a szokásoshoz képest másként alakul majd a kereslet. Az érvényes szabályozás szerint ugyanis az étkezési tojásra is érvényes árstop április 30-ig él, így elképzelhető, hogy a lejárat előtt a fogyasztók feltöltik otthoni készleteiket, a szokásosnál nagyobb keresletet generálva. Arra a kérdésre azonban, hogy mi lesz azután a tojáspiacon, a szakértő sem tud előrejelzést adni. A Tojásszövetség alelnöke szerint annyi bizonyos, hogy nyáron apadni szokott a kereslet, ami árcsökkenéssel jár. Ez azonban a „normál” időszakokra jellemző, a piaci szereplők bizonytalanságát most az adja, hogy jelenlegi nem nevezhető annak.
