A Biológiai Sokféleség Egyezmény biológiai biztonságról szóló Cartagena jegyzőkönyve ma 20 éve lépett hatályba – emlékeztetett közleményében az Agrárminisztérium (AM). Ez az egyezmény a biológiai biztonságról szóló olyan nemzetközi szerződés, amely a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) országok közötti szállítását szabályozza. A jegyzőkönyvet 2000. január 29-én fogadták el, 2003. szeptember 11-én lépett hatályba, Magyarország 2004-ben csatlakozott hozzá. A megállapodást 173 ország írta alá.
Fotó: Shutterstock
Az agrártárca Magyarország GMO-mentesség melletti erős elkötelezettségére is felhívta a figyelmet, amit az jelez, hogy a 2012-től hatályos új Alaptörvény is célként tűzi ki a hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság GMO-mentességének biztosítását.
A magyar kormány ellenzi a közelmúltban közzétett brüsszeli javaslatot, miszerint az Európai Bizottság megszüntetné a tagállamok önrendelkezési jogát, és az új génkezelési technikákkal előállított növények termesztésénél eltörölné az ilyen termékek kötelező jelölését.
Magyarország a kelet-közép-európai országok közül elsőként fogadta el e terület szabályozására vonatkozó, a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvényt, amely teljes összhangban van a nemzetközi szabályozással. A jegyzőkönyv meghatározza a biológiai biztonság fogalmát, és biztosítja egységes értelmezését minden egyes ország számára. A nemzetközi szabályozás célja annak garantálása, hogy az élő, módosított szervezetek szállítása, kezelése és felhasználása ne járjon káros hatással a biológiai sokféleségre és az emberi egészségre.
Az ukrán dömping mellett az uniós tervek is bizonytalanná teszik a gabonapiacotEgyszerre bolydítják fel a gabonapiacot az orosz–ukrán gabonaexport-megállapodás megszűnése utáni helyzet és az Európai Bizottság génszerkesztéssel kapcsolatos tervei. Az utóbbiak komoly aggodalmakat keltenek a biogazdálkodók körében, de egyes tudósok is kockázatosnak tartják. |
