Az InterPIG adatai szerint a vágósertés önköltsége 2022-ben hasított meleg súlyra vetítve kilogrammonként 1,59 és 2,51 euró között alakult 2022-ben. A szervezet tagországai közül Brazília teljesített a legjobban, Európában pedig Magyarországon hizlalták legolcsóbban a sertéseket – derül ki a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) lapjában megjelent beszámolóból, amely az InterPIG adatai alapján készült. A takarmányköltségek jelentősen emelkedtek nálunk is, de a nemzetközi tapasztalatok szerint a magyar hizlalók helyzete relatíve jónak volt ítélhető. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) munkatársai által írt összefoglaló szerint a szokatlanul alacsony magyar önköltséghez a forint romlása is hozzájárult.
Fotó: Shutterstock
A szakértők szerint ugyanakkor Magyarország gyengének tekinthető az úgynevezett naturális hatékonyságban, és a nemzetközi viszonylatban kedvező fajlagos költség leginkább a 2022. év piaci sajátosságainak köszönhető. Az Egyesült Királyságban egy kilogramm sertéshús előállításának költsége már meghaladta a 2,5 eurót, amivel sereghajtó lett a vizsgált országok körében. Legérzékenyebben az Egyesült Államokat és Németországot érintette a takarmány, az energia és egyéb inputféleségek árának változása, míg Ausztriát és Magyarországot enyhébb hatások érték a többi vizsgált országgal összevetve.
Az elemzés megállapítja, hogy azon országokban tudtak nyereségesen, illetve kevesebb veszteséggel termelni, amelyek az önköltségek leszorításában élen jártak. Csupán az Egyesült Államokban, Magyarországon, Franciaországban és Ausztriában volt jövedelmező a sertéstartás, de az említett európai országokban csak minimális volt a profit. Több fontos piaci szereplő, közöttük Németország és Spanyolország termelői is veszteséget realizáltak. A szerzők hangsúlyozzák, hogy ezek országos átlagok, és
tavaly a megszokottnál sokkal nagyobb különbségek alakultak ki az egyes termelők költség- és jövedelemhelyzetében.
Az európai trendbe illeszkedően, és a jó önköltségadatok ellenére Magyarországon is csökkent a sertésállomány.
Közel nyolcvanéves mélyponton a magyar sertésállományHiába magasak az élősertés-árak, a likviditásukat vesztett termelők az elmúlt időszak veszteségeit még nem tudták pótolni. |
Az egy kilogramm tömeggyarapodásra vetített takarmány mennyiségét tekinthetjük az önköltségre leginkább ható hatékonysági mutatónak. Ebben a brazíliai, spanyolországi, dániai és hollandiai sertéstartók járnak az élen.
Magyarországnak pedig bőven van hová fejlődnie, hiszen az adatszolgáltató országok átlagától 8 százalékkal elmarad.
A takarmánygabonák árának emelkedése begyűrűzött a takarmánykeverékek árába, így átlagosan 32-37 százalékkal növekedett a különböző sertéstápok értékesítési ára. A kocatápért az Egyesült Királyság és Svédország sertéstartói fizették a legmagasabb árat 2022-ben, míg a legalacsonyabbat az USA-ban és Magyarországon. A malactáp ára tonnánként 428 és 687 euró között változott 2022-ben, a legkedvezőbb árat Magyarországon és Dániában, míg a legmagasabbat az USA-ban jegyezték. A hízótáp értékesítési ára az USA-ban és Magyarországon volt a legalacsonyabb a tavalyi évben, míg az Egyesült Királyságban, Svédországban a legmagasabb.
A magyarországi sertéstartók mindhárom tápfélét – csakúgy, mint 2021-ben – a vizsgált országok átlagánál alacsonyabb áron tudták beszerezni 2022-ben, de a magyar termelők versenyképességének fokozásához takarmányhasznosulásban is javulni kellene.
