Olcsóbb lett a disznó, lejtőn a húsfogyasztás, még sincs esély az árcsökkenésekre

A történelmi, 2,5 eurós csúcsról 2,1 euróra csökkent az elmúlt hetekben az egy kilogramm hasított súlyra vetített németországi sertésjegyzés. Ez azért fontos, mert a magyar élősertás-árakra is befolyással van: a legdrágábban adott élősertések néhány héttel ezelőtti, akár 800 forintot is meghaladó kilónkénti felvásárlási ára most valahol a 680 forintos centrum közelében mozog. Az árcsökkenés egyúttal azt jelentette, hogy október első hetében 2022 hasonló időszakához képest már csak 4-5 százalékkal volt magasabb az élősertés ára – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) elnöke, aki arra is emlékeztetett, hogy az élősertés a tavalyi év második felében kezdett el drágulni, ez a folyamat pedig idén nyáron csúcsosodott.

Nyugat-Európában eközben – egyrészt az állománycsökkenés, másrészt a húsfogyasztást nem preferáló életmód terjedése következtében – az idei első félévben 8 százalékkal csökkent a sertésvágások száma. Ráadásul ebben a termelés-visszaesésben a nagy sertéshizlaló országok voltak a meghatározók: Dániában például mintegy 20, de Németországban is majdnem 10 százalékkal alacsonyabb vágásszámot mértek az első hat hónapban, mint egy évvel korábban. Ehhez képest a magyarországi vágóhidakon mérsékeltebb, 3 százalék körül volt a csökkenés – jegyezte meg. 

Lejtőn a húsfogyasztás

A nyugat-európai húspiaci szereplők szerint kisebb-nagyobb mértékű fogyasztáscsökkenés folyamatosan megfigyelhető, amelynek legalább annyira oka a magasabb ár, mint a terjedő életmódváltozás. Utóbbinál pedig most az látszik, hogy 

A Hússzövetség elnöke szerint a húspótlók körüli lelkesedés több országban lelohadni látszik, sorra jönnek a hírek arról, hogy a különböző alternatív húshelyettesítőket előállító startupok tőkeinjekciót igényelnek, vagy érdemben csökkentik a terveikben szereplő mennyiségi kibocsátást. Ezek oka, hogy nem terjed olyan mértékben ez a divat, mint azt korábban gondolták. 

A húsfogyasztás csökkenése Magyarországon is megfigyelhető: a húsfeldolgozás- és tartósításágazat teljesítménye az első félévben mennyiségben majdnem 20 százalékkal esett vissza. 

A jelenlegi helyzet annyiban is más a korábbi hasonló válságos időszakokhoz képest, hogy akkor a húsipart és más élelmiszeripari ágazatokat is a „víz fölött tudta tartani” az, hogy a drasztikusan leeső belföldi kereslet mellett az szinten maradt, esetleg még nőtt is. Most viszont ott tartunk, hogy a külpiaci forgalom az élelmiszeripar egészében és a húsiparban is legalább olyan rosszul alakul, mint a belföldi értékesítés. Éder ezt alapvetően piaci, az áremelkedésekből és a reáljövedelmek csökkenéséből adódó problémának látja, és reménykedik, hogy utóbbi visszaesése megáll, és az elveszett kereslet egy részét vissza tudják nyerni a húsok és húskészítmények piacán.

A veszteségfaragás az elsődleges

A Hússzövetség elnöke továbbra is fenntartja, hogy 

Másfél év alatt ugyanis megduplázódott az élősertés ára, és bár az utóbbi hetekben érzékelhető mértékben csökkent, az elmúlt tizennyolc hónap elmaradását az átadási, illetve a fogyasztói árak még nem hozták be. A masszívan jelenlévő keresletcsökkenés pedig szerinte azért nem fogja lenyomni az árakat, mert eközben a kínálat is szűkül, vagyis kevesebb disznót vágnak le, a húsipari cégek pedig nem dolgozhatnak tartósan veszteséggel. Az első félév ugyanis iparági szinten minden bizonnyal deficites volt, és szerinte az elmúlt hónapok is. Ha a következő hetekben egy kicsit még csökken a sertés ára, a húsoké és a húskészítményeké pedig szinten marad, akkor van egy kis esély arra, hogy hónapokon belül átlagosan nullás eredményhez közelítő szinten dolgozzon a húsipar. Mint hozzátette, ez a nagy átlag, bár azért jelenleg is tudni olyan cégekről, amelyek „szolid pluszban” vannak, de ágazati szinten biztosan veszteséges a termelés. 

A karácsonyi időszak szokásos, jelentős felfutásával kapcsolatban is vegyesek az ágazati várakozások. Egyrészt mivel „idén a húsvét is elmaradt” – idézte a piaci szereplők ezzel kapcsolatban megfogalmazott értékelését –, másrészt pedig most szinte nincs is olyan iparág, amelyik ne megmentőként várná az ünnepet – bár semmi biztosíték nincs arra, hogy ezek a várakozások be is igazolódnak majd. 

A malacok már jönnek

A hazai állattenyésztők eközben abban bíznak, hogy a nyugat-európai hizlaldák keletre telepítik termelésüket, így Magyarországon is nő például a hizlalásba állított sertések száma, ennek következtében az itthon takarmánycélra felhasznált gabona mennyisége is. A piaci hírek szerint a dánok részben a német vágóhidakra szállítják a disznókat, de az is előfordul, hogy az állatok már malac formájában elkerülnek Dániából és lengyel telepeken, olcsó ukrán gabonából hizlalják fel őket. Arra utaló információk azonban nem érkeztek a Hússzövetséghez, hogy hasonló folyamat érdemi nagyságban Magyarországon is elindult volna, noha a malacimport növekedésére azért vannak jelek.

Éder szerint középtávon racionális várakozás az, hogy a sertéshizlalás egy része átkerül nyugatról keletre az EU-n belül. Úgy véli viszont, hogy 

Jelenleg ezzel az is probléma – ami Lengyelországra is igaz –, hogy az itt felhizlalt disznók korlátozottan exportálhatók az afrikai sertéspestis (ASP) miatt, így pedig a továbbra is nettó importőr távol-keleti piac jelentős részébe csak kisebb mennyiséget tudnak szállítani.