Agrár

Sakál, nem farkas: Somogyban erősen irtani kell, mert hullik a dámvad

Annyira túlszaporodtak a sakálok a lábodi vadászterületen, hogy háttérbe szorították a terület egyik legfőbb nagyvadját, a dámot. A sakálok gyérítése mindenképp szükséges, habár a dámok egyedszáma nem kizárólag a ragadozók miatt csökkent – írja a Sonline.

A dámszarvas terítékadatai csökkentek az elmúlt tíz évben, ezzel együtt az aranysakál terítékre hozott példányainak száma nőtt Somogyban – írja a vármegye híroldala, a Sonline. Sugár László vadbiológus, a MATE Kaposvári Campus professor emeritusa a lapnak kifejtette, valójában több ok miatt csökkent a dámszarvasok száma. Beszámolt róla, hogy vizsgáltak olyan elhullott teheneket, amelyek elvetéltek a vemhesség félidejében. Ennek oka egy baktérium eredetű fertőzés volt, és a professzor úgy véli, hogy a baj érkeztében a napjainkban gyakorta témát szolgáltató mikotoxinok is közrejátszottak, amelyek köztudottan hatással vannak a szaporodás sikerességére. A sakálok túlszaporodását harmadikként említette – csakhogy ez kulcskérdés.

arany sakál
Aranysakál, más néven toportyán vagy nádifarkas. A Balkánról települt át, gyérítése és ezáltal egyensúlyi állapot fenntartása lenne kívánatos.
Fotó: Shutterstock

Az aranysakál Magyarországon jövevény. A vadbiológus leszögezte, egyes véleményekkel ellentétben ez az állat nem őshonos hazánkban, valahonnan Kis-Ázsiából telepítették be 400-500 éve a Balkánra. Érdekesség, hogy június közepén, amikor a dámok ellenek, nem nagyon látni sakálokat, mert akkor éppen ott vannak, ahol ellenek a szarvasok. Összeszedik a borjakat, sőt az őzgidákat is, azaz a ragadozók jócskán gyérítik a vadállományt. Hét-nyolc éve a gím- és dámtehenek nem vezettek borjakat abban az időszakban, amikor pedig ennek a szezonja jött el, sőt a vaddisznókondákban is látszott, hogy egyre kevesebb a malac. A sakálokat ha látni nem is, de hallani folyton lehetett. Az aranysakál hangja félreérthetetlen jelzés.

Árulkodott a jellegzetes sakálüvöltés

„Kétezer sakál elejtése van már mögöttem, és most úgy látjuk, hogy a hét-nyolc évvel ezelőtti áldatlan állapot megváltozott: ma már öt-hat dámtehén mellett két-három dámborjú van” – emelte ki Horváth Mihály, a Sefag Zrt. Lábodi Erdészetének igazgatója. 

Habár szélmalomharcnak tűnhet a toportyán gyérítése, Horváth Mihály szerint kellő odafigyeléssel és fegyveres vadászattal olyan szinten lehet tartani az állományát, ami kívánatos a haszonvad szempontjából. Vélhetően a sakálok is óvatosabbak lettek ezen a területen, az erdészeti igazgató szerint kívánatos és fenntartható lenne egy egyensúlyi állapot.

 

aranysakál toportyán gyérítés
Kapcsolódó cikkek