Határozatban fogadta el az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának (EÜB) jelentését, amely szerint az „egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról, illetve egy uniós rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet” sérti a szubszidiaritás elvét. Az utóbbi az EU egyik alapelve, melynek lényege, hogy minden döntést a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni és végrehajtani, ahol egyben a lehető legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek.
Fotó: Shutterstock
Az elfogadott jelentés felidézi, hogy az Európai Bizottság 2023. július 5-én terjesztette elő az új génkezelési technikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetet, amelynek célja az új módszerekkel előállított növények, valamint a belőlük származó élelmiszerek és takarmányok uniós szintű szabályozása. A jelentés szerzője, az EÜB szerint 2001 óta – amikor elfogadták a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet – a biotechnológia jelentős fejlődése új génkezelési technikák (NGT-k), köztük pedig nagyon fontos genomszerkesztési technikák kifejlesztéséhez vezetett.
Húsz módosításig hagyományos növényeknek számítanak
Az NGT-növények és a belőlük előállított termékek a jelenlegi uniós GMO-jogszabályok hatálya alá tartoznak. A rendelettervezet kifejezetten az új eljárások útján előállított NGT-növényekre, az ezeket tartalmazó vagy belőlük álló termékekre, továbbá a belőlük álló vagy belőlük előállított élelmiszerekre és takarmányokra állapít meg új követelményeket.
A rendelettervezet az új génmódosított növényeket két kategóriába sorolja, és két különböző eljáráshoz köti a felhasználásukat, illetve a forgalmazásukat. Ezek alapján a természetben előforduló vagy hagyományos nemesítési technikákkal is előállítható NGT-növényeket és azok hagyományos nemesítési technikák útján nyert utódait (l-es kategóriájú NGT-növények) természetben előforduló vagy hagyományos nemesítési technikákkal előállított növényekként kell kezelni. Ezek környezetbe történő kijuttatását a rendelettervezet szerint semmiféle kockázatértékelés nem előzné meg, és jelölés, címkézés, illetve nyomon követés nélkül kerülhetnének forgalomba. A rendelettervezet szerint az NGT-növény akkor tekinthető a hagyományos növényekkel egyenértékűnek, ha az átalakítandó (szülői) növénytől legfeljebb 20 genetikai módosításban különbözik.
Elveszhet a tagállamok döntési hatásköre
A 2-es kategóriájú NGT-növényekre ugyanakkor továbbra is az uniós GMO-jogszabályok követelményeit kell alkalmazni. A javaslat a 2-es kategóriába tartozó növények engedélyezésénél számtalan könnyítést vezetne be, például sokkal kevesebb adatra, hatásvizsgálatra lenne szükség az ilyen növények termesztésének engedélyezéséhez, mint a korábbi GMO-k esetében.
A rendelettervezet nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, hogy akarnak-e ilyen új génkezelési technikákkal előállított növényeket termeszteni a területükön, vagy sem
– nyomatékosítja jelentés.
Az EÜB lefolytatta a szubszidiaritás elve érvényesülésének vizsgálatát is. Ennek során megállapította például, hogy a GMO-irányelv alapján korlátozni lehet, vagy meg lehet tiltani egy már engedéllyel rendelkező GMO forgalmazását vagy felhasználását az engedély megadása óta ismertté vált új tudományos bizonyíték alapján. Az új génkezelési technikák révén előállított NGT-növények és a belőlük előállított termékek a jelenlegi uniós GMO-jogszabályok hatálya alá tartoznak. A rendelettervezet viszont kifejezetten az új eljárásokkal előállított NGT-növényekre állapít meg új követelményeket, ezekre egyedi rendelkezéseket vezet be.
A tagállamok a GMO-irányelv 2015-ös módosítása alapján maguk dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön, vagy sem. Az EÜB megállapítása szerint a rendelettervezet ezt a vívmányt újra elvenné az uniós tagállamoktól. A GMO-irányelv szerint a GMO-k termesztése olyan kérdés, amellyel tagállami szinten alaposabban foglalkoznak. A magyar parlamenti bizottság idézi az irányelvet, amely így fogalmaz: „A GMO-k forgalomba hozatalával és behozatalával összefüggő kérdéseket továbbra is uniós szinten kell szabályozni a belső piac megőrzése érdekében. A termesztés azonban egyes esetekben nagyobb rugalmasságot igényelhet, mivel az a földhasználattal, a helyi agrárstruktúrákkal, valamint az élőhelyek, az ökoszisztémák és a táj védelmével vagy megőrzésével való kapcsolata okán erőteljes nemzeti, regionális és helyi dimenziókkal bír. Ezzel összefüggésben a szubszidiaritás elvének megfelelően indokoltnak tűnik nagyobb döntési rugalmasságot biztosítani a tagállamok számára az engedélyezési eljárás során vagy azt követően abban a kérdésben, hogy kívánnak-e GMO-kat termeszteni területükön anélkül.”
Az EÜB szerint viszont a rendelettervezet a 2-es kategóriájú NGT-növényekre nem alkalmazza ezt, így a rendelkezés nyilvánvalóan ellentétes a szubszidiaritás elvével. Ugyanakkor a 2-es kategóriájú NGT-növények esetében megmarad a tudományos eredményeken alapuló védzáradék bevezetésének lehetősége, ami viszont gyakorlatilag nem alkalmazható.
Az Országgyűlés megtartaná a jelenlegi szabályozást
Fontos rámutatni arra, hogy a rendelettervezet szerint az uniós tagállamok nem tilthatják vagy korlátozhatják az 1-es kategóriájú NGT-növények bármilyen célú felhasználását. Tehát sem védzáradékra, sem politikai, gazdasági hatásokra, indokokra nem lehet hivatkozni e termékek felhasználásának tiltása érdekében.
Az EÜB szerint a hatályos uniós szabályozás megfelelő, előírja például, hogy bármely GMO környezetbe történő kibocsátását, illetve forgalomba hozatalát megelőzően környezeti kockázatértékelésre van szükség. Ez az egészségügyi veszélyeket is felméri és elemzi, továbbá
csak olyan GMO-k kaphatnak engedélyt, amelyeknek nincs káros hatásuk az emberi egészségre vagy a környezetre.
A magyar parlamenti bizottság rámutat arra is, hogy a termesztés szabályozása tagállami szinten is megvalósítható, az élelmiszerek és takarmánycélú GMO-k forgalomba hozatala ugyanakkor a közös piac miatt uniós szintű szabályozást igényel.
A rendelettervezet preambuluma szerint ahhoz, hogy az NGT-növények hozzájárulhassanak a zöldmegállapodás (green deal), valamint a „termelőtől a fogyasztóig” és a biodiverzitási stratégia fenntarthatósági célkitűzéseihez, elő kell segíteni az NGT-növények EU-n belüli termesztését. Ezt a véleményt azonban nem osztja minden uniós tagállam, érdekelt fél, és a civil társadalom jelentős része sem. Ezért az EÜB szerint nem indokolt a tagállamok azon lehetőségének korlátozása, hogy megtilthassák az NGT-növények termesztését a területükön, mert ennek korlátozása szuverenitási kérdés is.
A bizottság ehhez hozzáteszi azt is, hogy Magyarország Alaptörvényének XX. cikke szerint az egészséghez való jog érvényesülését a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság biztosítja. E jogot a rendelettervezet nem korlátozhatja. Azaz, a rendelettervezetnek az egészséghez való jog tagállami biztosítása érdekében lehetőséget kell biztosítania a tagállami döntéshozatal fenntartására.
