A károsult termelők idén is a megszokott módon, elektronikus úton nyújthatják be november elejétől a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket a Magyar Államkincstár erre szolgáló internetes felületén – közölte az agrártárca. A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet küldeni, aktualizálni, de a kincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2023. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi figyelembe. A juttatás iránti kérelemről legkésőbb 2024. március végéig születik döntés és az igazoltan károsult gazdák eddig kapják meg a kárenyhítő juttatást.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
A hozamérték-csökkenés megállapításához – amennyiben saját adattal a termelő nem rendelkezik – segítséget nyújtanak a 2018–2022 kárenyhítési évekre megállapított referenciaárak és átlaghozamadatok.
A tárgyévi átlaghozamadatokat az Agrárminisztérium a következő évben a végleges KSH-adatok alapján felülvizsgálja, ezért a jövőre kiadandó végleges átlaghozam a közzétettől eltérhet. A módosítás nem jogosítja fel a termelőt a korábbi kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására – hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium közleménye.
A kárenyhítő juttatás összege a korábbi évekhez hasonlóan legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet.
Fontos változást jelent a korábbi évekhez képest, hogy a jogszabályi változás alapján a károsult gazdálkodónak az első káresemény bekövetkezésének időpontja előtt megkötött mezőgazdasági biztosítással kell rendelkeznie, amelyről az igazolásokat a kérelemhez csatolni kell.
Amennyiben a termelő nem kötött biztosítást a károsodott növénykultúrára jellemző aszály, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar káreseményre, úgy az őt megillető kárenyhítő juttatás felére jogosult.
A 2023. kárenyhítési évben a gazdálkodók eddig megközelítőleg 98 ezer hektár területre csaknem 5800 kárbejelentést tettek. A legjellemzőbb káresemények a jégesőkár (30 700 hektár), az aszálykár (19 900 hektár), a viharkár (19 100 hektár) és a tavaszi fagykár (12 400 hektár) volt.
