Húsvéti zöldségek kínálata: nincs árhisztéria, de még olcsóbb az import

A KSH adatai szerint Magyarországon rekordmennyiségű, 5,57 ezer tonna retek termett 2021-ben, ami 40 százalékkal volt több, mint az előző évben. Magyarország nem jelentős szereplő az európai piacon, ugyanis az Európai Unióban évente 245-255 ezer tonna hónapos retket termesztenek. A termelés több országban szinte egész évben folyamatos a zárt termesztőberendezésekben, a „salátagyárakhoz” hasonlóan ezeken a helyeken „retekgyárak” jöttek létre. A Magyarországon termesztett hidegtűrő hajtatott zöldségfajok közül a saláta után a retek a második legjelentősebb. Mintegy 100 hektáron termelik, jellemzően kisebb légterű, fűtetlen vagy enyhén fűtött fólia, illetve síkfólia és fátyolfólia alatt. A hazai retektermelés elsősorban Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében folyik. Fontosságára jellemző, hogy a Budapesti Nagybani Piacon egész évben jelen van a belföldi hónapos retek.

Tavaly az első 12 hétben a csomónkénti termelői átlagára 215 forint volt, ami 14 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Eközben az olasz importból származó hónapos retek nagykereskedelmi ára ennél lényegesen nagyobb mértékben, 38 százalékkal nőtt, de a csomónkénti 187 forintos ára így is alatta maradt a hazainak. Idén egyelőre az első kilencheti adatok állnak rendelkezésre, amelyekből az látszik, hogy a hazai retek csomóját 243 forintos, az olaszországit pedig 190 forintos átlagáron kínálták, így a belpiaci ára 6 százalékkal nőtt, az csomós reteké viszont 5 százalékkal mérséklődött az 52 héttel korábbi árakhoz hasonlítva. Ebben az időszakban bővül a hazai felhozatal, így a korábbi évekhez hasonlóan az import idén is hamarosan kifut a kínálatból.

Ahogyan hazai hónapos retket, úgy belföldi újhagymát (más néven zöldhagymát) is egész évben kínálnak a nagybanin, és abban is hasonló a helyzet, hogy a kora tavasszal bővülő hazai felhozatal fokozatosan kiszorítja az importot. Magyarországon mintegy 130 hektáron termesztenek újhagymát, éves szinten kétezer tonna körüli mennyiséget takarítanak be. Az újhagyma termelői ára a tavalyi első 12 hétben 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, és így elérte a 255 forintot. Az Olaszországból származó újhagyma nagykereskedelmi ára is ezen a szinten volt, 253 forint csomónként, de ez az ár 32 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi. 

március 7-én az külföldről behozott első osztályú újhagyma csomónkénti ára 230 és 260 forint között volt, míg a belföldi első osztályú terméké ennél magasabb és szélesebb ársávban, 280 és 350 forint között mozgott.

A húsvéti asztal gyakori zöldsége a torma is, és az üveges, gyári verzió helyett sokan készítik inkább házilag a reszelt tormát. Magyarországon az elmúlt években 1100–1400 hektáron termeltek tormát, ami az EU-ban kiemelkedőnek számít. A megtermelt torma mennyisége 8,8 ezer és 11,1 ezer tonna között váltakozott, termésátlaga pedig 6,7–8,9 ezer tonna hektáronként között alakult. A termés nagy része exportra kerül: a KSH adatai szerint a tormakivitel mennyisége 10 százalékkal 9,93 ezer tonnára, értéke 8 százalékkal 5,41 milliárd forintra nőtt 2023-ban az egy évvel korábbihoz képest. Az több mint 70 százaléka Németországba és Lengyelországba irányult. Az import ugyanakkor nem jelentős, tavaly 106,7 tonna volt.

Az elmúlt évben csak mérsékelten emelkedett a torma ára: a Budapesti Nagybani Piacon 2023-ban a belföldi friss torma átlagos termelői 1163 forint kilogrammonként volt, ami 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Idén az első kilenc héten kilónként 1232 forintos áron volt jelen a kínálatban, míg tavaly ebben az időszakban még nem is jelent meg a nagybanin hazai áru.