A műtrágya-forgalmazók tavaly 1,08 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek, ez 18,8 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál – közölte az elmúlt évi adatok alapján készült összefoglalójában az Agrárközgazdasági Intézet. A mennyiségi visszaesés annak ellenére következett be, hogy a műtrágyaárak – a KSH számításai szerint – átlagosan 36,5 százalékkal voltak alacsonyabbak. A műtrágya-értékesítés nettó árbevétele tavaly 40,6 százalékkal, 226,7 milliárd forintra esett. Eközben folytatódik a forgalmazók piacának konventrációja: míg 2022-ben a tíz legnagyobb műtrágya-forgalmazó vállalat a teljes műtrágyamennyiség 82 százalékát értékesítette közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek, addig tavaly már a 85 százalékát.
A mezőgazdasági termelők által 2023-ban vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 371 ezer tonna volt, ami 85 ezer tonnával, 18,7 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A nitrogénhatóanyag-tartalom 18,4, a kálium 21,5, a foszfor 17,1 százalékkal csökkent 2022-höz képest.
Az elmúlt tíz év átlagához viszonyítva a forgalmazók 2023-ban 36 százalékkal kevesebb műtrágyát értékesítettek a végfelhasználóknak.
A kálium- és az összetett műtrágyák forgalma 45-45, az egykomponensű foszforé 25, a nitrogéné pedig 32 százalékkal maradt el a 2013–2022-es évek átlagától.
Változást jelentett tavaly az is, hogy a műtrágya iránti kereslet negyedévek közötti megoszlása a megelőző két évhez képest átalakult. A negyedik negyedévi mennyiség 2 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a harmadik negyedévé, a korábbi két évben forgalom szempontjából viszont az utolsó negyedév volt az erősebb. A második negyedévben a teljes mennyiség 20 százaléka, a harmadikban a negyede került a végfelhasználókhoz. A termelők 2023-ban a teljes műtrágyamennyiség legnagyobb részét, 33 százalékát továbbra is az első negyedévben vásárolták meg. A bázisidőszakhoz képest leglátványosabban, mintegy 10 százalékponttal az első negyedévi beszerzések estek vissza, de a nitrogénműtrágyák 63 százalékát 2023 első felében vásárolták meg a gazdálkodók. Az egyszerű kálium- és az összetett műtrágyák iránti kereslet pedig a harmadik negyedévben volt a legerősebb.
Vesztésre állnak a magyar gabonatermelők a világpiacon, idén már csökken is a búza vetésterületeVáltoztatni kell a gabonatermelésen, a gazdálkodóknak a hatékonyság növelése érdekében szövetkezniük kell, és egyesíteniük a kisebb táblákat, ellenkező esetben elvéreznek az ukrán és orosz konkurenciával szemben – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség feldolgozói tagozatának elnöke. |
Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb kereslet a mészammon-salétrom (MAS) iránt volt: a teljes műtrágyaforgalom 43 százalékát a MAS tette ki, közel 467 ezer tonnát adtak el belőle a mezőgazdasági termelőknek. A MAS aránya is csökkent azonban tavaly 2022-höz képest 9 százalékponttal,
ezzel visszaállt a 2021-re jellemző arány – az viszont nagy különbség, és jól jellemzi a műtrágyapiac szűkülését, hogy akkor több mint 838 ezer tonna volt az eladott mennyiség.
A második legnépszerűbb termék a szemcsés műtrágyák közül a karbamid volt 90 ezer tonnával, amely a teljes műtrágya-értékesítés 8,4 százalékát fedte le, szemben a 2022. évi 125 ezer tonnával, ami akkor 12 százalékot tett ki. Ammónium-nitrátból jóval kevesebbet, 11 ezer tonnát vásároltak, a bázisévi 28 ezer tonnához viszonyítva ez 60 százalékos csökkenés, míg a 2021. évi mennyiségnek csupán a 16 százalékát éri el.
A 18–20,5 százalék hatóanyag-tartalmú szuperfoszfát iránti kereslet 2,1 ezer tonna volt, 600 tonnával alacsonyabb a bázisévinél, ugyanakkor a kálium-klorid eladása 2 ezer tonnával növekedve elérte a 23 ezer tonnát.
A negyedévente kumulált műtrágyaárak 2023 első negyedévében még 11,1 százalékkal nőttek, az első fél évet vizsgálva azonban már megindult a csökkenés: először 88,6 százalékra, az első három negyedévben 71, év végére pedig 63,5 százalékra esett az átlagos műtrágyaár az egy évvel korábbi értékekhez képest.
