BUX 52,376.91
+0.09%
BUMIX 4,404.2
-0.58%
CETOP20 2,374.54
-0.46%
OTP 18,110
-0.96%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
+0.67%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,615
-0.31%
RABA 1,570
0.00%
0.00%
-2.06%
+1.66%
0.00%
+0.40%
+0.38%
-2.60%
-0.44%
+3.00%
OTT1 149.2
0.00%
-2.04%
MOL 2,436
-0.08%
-0.67%
ALTEO 1,395
+1.82%
0.00%
-3.23%
EHEP 1,975
+0.25%
0.00%
4IG 1,010
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.20%
-0.35%
-5.00%
+8.33%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
-0.44%
-3.24%
0.00%
-1.23%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Befektetés

Európát is meghódítják a zöldbefektetések

Rohamosan növekszik az európai ESG befektetési alapok száma és vagyona is, miközben a hozamok alapján már most is kifizetődik a felelős befektetési szemlélet.

Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak az alapkezelői szektorban is a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontokat figyelembe vevő befektetések – derül ki az Európai Alap- és Vagyonkezelők Szövetségének (EFAMA) friss jelentéséből. Az európai szakszövetség szerint a különböző fenntarthatósági és társadalmi kritériumokat követő befektetési alapok Európában minden tekintetben látványos növekedést mutatnak az utóbbi öt évben, ami a koronavírus-járvány alatt 2020-ban még tovább gyorsult, sőt bizonyos téren le is körözték a hagyományos alapokat.

A nyílt végű ESG-alapok száma átlagosan több mint kétszer olyan gyorsan bővült 2016 óta, mint a hagyományos befektetési alapoké.

Különösen 2017-től számottevő a növekedés sebessége, 2020-ban pedig már közel ötödével nőtt az ESG-alapok száma, miközben a hagyományos alapoké mindössze 4 százalékkal. Tavaly év végén már 2873 ilyen eszközt tartottak számon a kontinensen, ami egyben azt is jelenti, hogy tízből egy alap már az ESG-tematika köré szerveződik.

Exponenciálisan nőtt a fenntartható alapokba érkező tőke is. 2016-ban még mindössze 19,5 milliárd eurót fektettek ilyen eszközökbe az európai befektetők, tavaly a pandémia ellenére viszont ennek már több mint tízszeresét, 235 milliárd eurót szívott fel a szegmens. Eszközértékük gyarapodásának üteme 2017-től kezdve minden évben meghaladta a hagyományos alapokét, a dinamika különösen az utóbbi két évben gyorsult fel.

Fotó: SHUTTERSTOCK

Tavaly év végén már 1,2 ezermilliárd eurót kezeltek fenntartható alapokban.

A pandémia első évében ezt 37 százalékos növekedéssel érték el az ESG-termékek, miközben az ilyen szempontokat nem érvényesítő alapok vagyona alig 5 százalékkal emelkedett. Az ESG-alapok piaci részesedése öt év alatt 7 százalékról 11 százalékra emelkedett.

A tanulmány fontos megállapítása, hogy a befektetőknek ma már nem kell feláldozniuk a hosszú távú hozamokat a fenntarthatóbb gazdaságba való átmenet támogatása fejében. Az ESG- és a hagyományos alapok teljesítménye 2016 óta meglehetősen hasonló, de egy kicsivel inkább már az előbbieknek áll a zászló, miközben a vagyonkezelési és egyéb költségeik a piaci versenynek köszönhetően már most is valamivel alacsonyabbak a klasszikus alapokénál. Az ESG-részvényalapok az elmúlt öt évben átlagosan évi 10,4 százalékos hozamot szállítottak, szemben a hagyományos társaik által kínált 9,2 százalékkal. Tavaly még nagyobbra nyílt az olló (8,6 százalék szemben a 4,6 százalékkal), főként azért, mert az egyébként részvénytúlsúlyos ESG-alapoknak kisebb a kitettségük a Covid-válság által leginkább érintett energia- és pénzügyi szektorokban.

A fenntartható kötvényalapok 2016–2020 között negyven bázisponttal ugyancsak felülmúlták

az évente 2,5 százalékot hozó, ESG-szempontokat mellőző kötvényalapokat.

Az EFAMA szakértői az elmúlt időszakban látott trendek további erősödésére számítanak a szabályozói környezet változása és a lakossági befektetők körében is egyre inkább tapasztalható, átalakuló igények miatt, a fenntarthatósági szemlélet a közeljövőben még hangsúlyosabb szerepet kaphat az alapkezelőknél.

Kapcsolódó cikkek