Javultak a lakosság gazdasági kilátásai, a cégek még kivárásra játszanak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTovább javult a magyar lakosság konjunktúraérzete. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. februári felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása 1,4 indexponttal javult, míg a vállalatok gazdasági közérzete 0,1 indexponttal enyhe pozitív irányú elmozdulást mutatott az előző hónaphoz képest. Ezzel −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −5,4-re, a vállalati mutató értéke pedig −9,8 indexpontra erősödött. Ennél kedvezőbb lakossági konjunktúraindex-értéket legutóbb 47 hónapja mért a Századvég.
Az eredmények kapcsán kiemelték, hogy a februári felmérésben a háztartásoknál a legnagyobb pozitív elmozdulást a forint euróárfolyamának jövőbeli alakulására vonatkozó várakozásokat illetően mértük, míg a vállalatoknál a jövőbeni exportnövekedéssel kapcsolatos várakozás jelentette a legmarkánsabb pozitív irányú módosulást.
Javult a lakosság konjunktúraérzete
A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások nagyfokú javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2-4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex négy alindexe közül három erősödött februárban, az előző havi értékhez képest.
- A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi 3,3-ről 3,7-re nőtt.
- A gazdasági környezet érzékelése februárban az előző havi −13,6-ről −9,1-re,
- az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex −46,3-ről −42,8-re javult,
- míg az anyagi helyzet megítélése enyhén kedvezőtlenebbé vált, −3,3-ről −3,6-re csökkent.
A lakossági konjunktúrakutatásban idén februárjában jelentős pozitív irányú elmozdulást tapasztaltunk a forint euróárfolyamának jövőbeni alakulását illetően.
Arra a kérdésre, hogy „ön szerint hogyan alakul a forint euróhoz viszonyított árfolyama a következő egy évben?” februárban jócskán kedvezőbb (+9,5 indexpont) választ adtak a megkérdezettek a januárihoz képest. Az előző havi 3,5 százalékos arány után, februárban az interjúalanyok 4,9 százaléka szerint jelentősen erősödik, 26,0 százalékuk (+4,5 százalékpont) szerint kismértékben erősödik, továbbá 30,3 százalék (+0,3 százalékpont) véli úgy, hogy nem változik a forint árfolyama. A válaszadók 18,9 százaléka (−7,8 százalékpont) kismértékben gyengülő, míg 10,3 százalék (−1,4 százalékpont) jelentősen gyengülő árfolyammal kalkulál.
A vállalatoknál lassan jelenik meg a gazdasági optimizmus
A vállalati felmérésben februárban kettő alindex értéke emelkedett, kettő alindexé pedig csökkent. Az iparági környezet alindex értéke 1,5-ről 1,9-re nőtt, továbbá a gazdasági környezet alindex értéke −18,8-ről −16,2-re erősödött. Eközben a termelési környezet alindex −7,9-ről −8,7-re, az üzleti környezet mutatója pedig −13,8-ről −15,2-re csökkent.
A legnagyobb pozitív változást 2026 februárjában a vállalatoknál a jövőbeni exportjuk alakulását illetően mérték.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Várhatóan hogyan alakul az ön vállalatának exportja a következő egy évben?” februárban a vállalatok vezetői összességében jóval (+6,8 indexponttal) kedvezőbb válaszokat adtak a januáriakhoz képest. Az export jelentős csökkenésére a vállalatok 0,1 százaléka (−0,7 százalékpont), kismértékű csökkenésére 0,9 százaléka (−0,2 százalékpont), míg változatlan exportra 9,7 százaléka (+0,5 százalékpont) számít. Ebben a hónapban a vállalatok 3,4 százaléka (−0,4 százalékpont) számol kismértékben növekedő, 1,1 százalék pedig (+0,4 százalékpont) jelentősen növekedő exporttal a következő évben.
A vállalatok ágazati bontását elemezve megállapítható, hogy februárban két szektorban átlagosan javult, míg háromban csökkent a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban az iparban −9,0 indexpontos, az építőiparban −1,8 indexpontos és a kereskedelemben −0,8 indexpontos csökkenést, míg a kereskedelemben 0,9, továbbá a mezőgazdaságban 7,8 indexpontos konjunktúraindex-növekedést mértünk. Februárban így a mezőgazdaságban detektáltuk a legjobb konjunktúraérzetet (−5,4), a leggyengébbet pedig a kereskedelemben (−10,4).
