Az ESG (Environmental, Social, Governance – társadalmilag felelős befektetések) jelenség kétségkívül a legerősebb piacvezérlő erő napjainkban. A befektetői csoportok szinte versenyeznek egymással, hogy ki veszi komolyabban. A vállalatok igyekeznek minél jobban megfelelni ezeknek a feltételrendszereknek, vagy legalábbis úgy tesznek, mintha igyekeznének, mert meg kell felelni a befektetői elvárásoknak.
Hozamelőny
A morális megfontolásokat félretéve azonban teljesen világos egy racionális érv is: az ESG-alapokba az elmúlt két évben 340 milliárd dollár tőke áramlott az ezt számontartó EPFR szerint, ami kétszer annyi, mint amennyi az összes többi részvénybe való tőkebeáramlás. A piac tehát erős jelzést ad, hogy számára ez fontos.
Jó példa erre a Volkswagen esete, amely áprilisi tréfaként közölte, hogy Voltswagenre kereszteli át magát, megmutatandó elkötelezettségét a villanyautók iránt. Az árfolyam 12 százalékkal emelkedett a hírre.
A világon azonban nem csak ESG van, s részvénypiaci közhely, hogy válság idején a „bűnös” részvények (dohány, ital, szerencsejáték, fegyver) általában jobban teljesítenek. Frank Fabozzi, a New York-i Egyetem közgazdásza egy 2008-as elemzésében kiderítette: 1970 és 2007 között a „bűnös” papírok a vizsgált 21 ország közül 16-ban két számjegyű hozamot kínáltak. Ezt a befektetési normák által kevésbé kötött alapok szépen ki is használták, míg mások, például a nyugdíjalapok kénytelenek voltak elengedni.
A hozamkülönbség egyik magyarázata, hogy mivel a „bűnös” részvények egyes befektetői kategóriák számára tiltottak, árfolyamuk nem tükrözi a cégek valós gazdasági teljesítményét – vagyis permanensen alulértékeltek.
Ezekben az ágazatokban – egyfajta társadalmi „karantén” miatt – nagyobbak a piacra lépési költségek, vagyis hatékonyabban lehet távol tartani a konkurenciát a profittól.
A helyzet azonban az elmúlt években megváltozott, vagy legalábbis úgy látszott, hogy változóban van. Az ESG-részvények gyakorlatilag egy az egyben követik a teljes részvénypiac teljesítményét. Az MSCI World ESG Leaders Index az elmúlt tíz év folyamán 164 százalékot emelkedett, ami lényegében megegyezik az MSCI World Index növekedésével.
Egy a New York-i Egyetem által készített metaelemzés összesen kétszáz, 2015 óta az ESG-szektorról készített tanulmányt vizsgált meg, s azt találták, hogy többségük szerint a „társadalmilag felelős szemlélet” bevezetése javítja a nyereségességet. Ennek alapján Fabozzi is revideálni kényszerült korábbi álláspontját; 2017-es tanulmánya alapján a „bűnös” részvények hozamelőnye eltűnik, ha az eredményeket korrigáljuk például a cégek nagyságával.
Az ESG-vízió
Az ESG megjelenése olyan erős víziót hozott a piacra, amelynek nagyon nehéz ellenállni. Ennek köszönhető a technológiai részvények szárnyalása és a hagyományos energiaipar mélyrepülése.
A befektetők számára nagyon vonzó, hogy egyszerre menthetik meg a bolygót és kereshetnek sokkal több pénzt ezzel.
Így olyan anomáliák alakulnak ki, mint a Tesla esete; a cég a várható árbevétele ezerszeresén forog, miközben leszólják az ExxonMobil 6 százalékos osztalékhozamát.
Az ESG-vonat azonban megállíthatatlannak tűnik. Larry Fink, a BlackRock legendás alapítója például a közelmúltban „tektonikus mozgásokról” beszélt ezzel kapcsolatban – a piac a fenntartható (vagy annak gondolt) befektetések felé mozdul el.
A BloombergNEF összesítése szerint a vállalatok, a kormányok és a háztartások tavaly összesen 500 milliárd dollár értékben költöttek megújuló energiára és elektromos hajtású járművekre.
Vannak azonban olyanok, akik szerint az ESG-divat túlfűtötté vált. Patrick Pouyanné, a Total vezérigazgatója például a Financial Timesnak adott interjújában
„őrült” árfolyamszintekről beszélt a megújulószektorban.
Gordon Johnson, a GLJ Research vezérigazgatója szerint egy „zöldbuborék” kellős közepén vagyunk. „Minden egyes napenergiacég, amelyet figyelünk, egyre rosszabb számokat hoz, miközben részvényeik árfolyama akár a háromszorosára is nő” – mondta. Az S&P Global Clean Energy Index, amely harminc, a szektorba tartozó társaság árfolyamát összesíti, tavaly csaknem a duplájára nőtt. A Bloomberg szerint ez a vállalatok várható nyereségének 41-szeres értékét tükrözi. Összehasonlításképpen: az amerikai blue chip szektor tavaly a nyereség 16-szorosán, a várt profit 23-szorosán forgott. A Morgan Stanley elemzése alapján az általuk figyelt „zöldcégek” P/E mutatója átlagosan 24 ponttal emelkedett tavaly.
Jó példa a dán Ørsted, a tengeri szélerőművek legnagyobb üzemeltetőinek egyike. Részvényeinek árfolyama három év alatt csaknem a háromszorosára nőtt, miközben viszonylag szerény profitbővülésről számolt be.
Volt olyan időszak, úgy hét-nyolc éven keresztül, amikor minden befektetési alap birtokolt Apple-részvényt. Valami hasonló játszódik most le az olyan szolgáltatók piacán, mint az Ørsted
– áll a Credit Suisse egyik elemzésében.
Előznek a „bűnösök”
Nézőpont kérdése, hogy az e-játékokat a „bűnösök” közé soroljuk-e vagy sem, de az alkohol, a dohány, a szerencsejáték hagyományosan ide tartozik. Ezekre a papírokra azt szokás mondani, hogy a gazdasági kondícióktól, ciklusoktól függetlenül is hozzák a tőlük elvárt hozamot. A helyzet azonban érdekes módon az, hogy
az ESG-papírok az elmúlt három évben felülteljesítettek a „bűnösökhöz” képest, viszont utóbbiak ez év elejétől, amikor már látszott valamennyire a fény az alagút végén a járványhelyzetben, beelőztek.
Lehet, hogy mégis érdemes – befektetői szempontból – az emberi gyarlóságra alapozni, már ha az emberek kiszabadulnak a karanténból.
