Vendég: Rigó Gábor ,
a Gránit Alapkezelő portfóliómenedzsere
Türk államok és Magyarország: miért éri meg az együttműködés?
Nemrég Budapesten tartották a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozóját. Magyarország 2018 óta megfigyelői státusszal rendelkezik a szervezetben, ami az európai uniós országok közül a legszorosabb együttműködést jelenti a türk államokkal. Hogy miért lehet érdekes a magyar cégek számára Törökország, valamint a közép-ázsiai régió, arról a Bruttó legújabb epizódjában beszélgettünk.
A podcast vendége: Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója, vezető kutatója
Türk államok és Magyarország: miért éri meg az együttműködés?
Nemrég Budapesten tartották a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozóját. Magyarország 2018 óta megfigyelői státusszal rendelkezik a szervezetben, ami az európai uniós országok közül a legszorosabb együttműködést jelenti a türk államokkal. Hogy miért lehet érdekes a magyar cégek számára Törökország, valamint a közép-ázsiai régió, arról a Bruttó legújabb epizódjában beszélgettünk.
Nemrég Budapesten tartották a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozóját. A szervezetben Törökország tölt be vezető szerepet, Magyarország pedig egyre szorosabb viszonyt alakít ki a türk államokkal. De hogy miért is éri meg az együttműködés, hogyan profitálhatnak belőle a magyarországi cégek, arról a Bruttó legfrissebb epizódjában Vasa Lászlóval, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadójával, vezető kutatójával, a Széchenyi István Egyetem professzorával beszélgettünk.
A műsort itt hallgathatják meg.
Magyarország 2018 óta megfigyelői státusszal rendelkezik a Türk Államok Szervezetében, amit más Európai Uniós tagállam nem tud elmondani magáról. „Még a háború kirobbanása előtt Ukrajna szeretett volna hasonló viszonyba kerülni a türk államokkal a tatár örökség miatt, de végül nem vették be őket a klubba” – mondta Vasa László.
Türk államok: a közös történelmi gyökerek is segítik az együttműködést Magyarországgal
A Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója, vezető kutatója hozzátette, hogy a türk államok akkor kezdtek el szorosabban együttműködni, megszerveződni, amikor a Szovjetunió felbomlása után önálló államalakulatokként létrejöttek a korábbi szovjet érdekszféra területén. A Türk Államok Szervezetének jelenleg Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Törökország és Türkmenisztán a tagjai, míg Tádzsikisztán, Magyarországhoz hasonlóan, megfigyelői státusszal rendelkezik.
„Magyarországot sokan a legnyugatibb ázsiai népnek tartják. A közös történelmi örökség és tudat azt eredményezi, hogy a türk államok természetes partnerként, Európába szakadt testvéri népként tekintenek ránk” – tette hozzá Vasa László.
A Magyarország és a Türk Államok Szervezete közötti gazdasági együttműködés is folyamatosan fejlődik, a kereskedelmi forgalom 2018 óta megduplázódott. De a nagy magyar cégek is gyors ütemben terjeszkednek a régióban: legújabban a 4iG próbál betörni az üzbég piacra, ahol az OTP már jelen van, miután 2023-ban felvásárolta az Ipoteka Bankot. A Mol és az MVM egy azerbajdzsáni gázkitermelő területen rendelkezik tulajdonrésszel, míg a Hell szintén Azerbajdzsánban épít gyárat.
További részletek a beszélgetés tartalmából:
- A Türk Államok Szervezetének gazdasági ereje (01:46)
- Magyarország kapcsolata a Türk Államok Szervezetével (14:03)
- Milyen gazdasági hasznokkal jár Magyarország számára az együttműködés? (17:05)
- A közép-ázsiai piacra lépés nehézségei (21:22)
- Az Európai Unió viszonya a Türk Államok Szervezetével (23:14)
- Türk Államok Szervezete: lehet belőle nagy világgazdasági erőközpont? (28:35)
A Bruttó korábbi epizódjait itt hallgathatják meg.
Ajánlott videók
Továbbiak
Továbbiak
Vendég: Árokszállási Zoltán ,
az MBH Elemzési Centrum igazgatója
Vendég: Markovich Béla ,
a Mapei Kft. ügyvezetője
Vendég: Balogh Péter ,
az MBH Bank ügyvezető igazgatója
Címoldalról ajánljuk
Tovább a címoldalra
