Egészséges és szegényes táplálék

A különféle egészségesebb és kevésbé egészséges alternatív ételpárok közül választva az ötödikes gyerekek mintegy háromnegyede a táplálkozástudományi szakemberek szerint előnyben részesítendő élelmiszer mellett döntött -- derült ki a Szonda Ipsos felméréséből. Természetesen akadtak olyan gyerekek is, akik nem tudják rangsorolni a kétfajta élelmiszert, mert egyformán szeretik vagy nem szeretik azokat.



Az édességek és a gyümölcsök közötti választáskor többségük a gyümölcsöket részesítette előnyben, igaz, egynegyedük úgy nyilatkozott, hogy mindkettőt egyformán szívesen eszi. A gyerekek beszámolói alapján elmondható, hogy valóban gyakoribb körükben a gyümölcs-, mint az édességfogyasztás. Gyümölcsöt a gyerekek több mint háromnegyede hetente legalább négyszer eszik, csokoládét csak valamivel több mint háromnegyedük (37 százalék).



Az egészséges táplálkozás szempontjából kedvezően alakulnak a szokások a húsfélék közötti válogatásnál is. Jóval többen (81 százalék) kedvelik a sovány húst, mint ahányan a zsíros húsokra szavaznak (7 százalék). Ha nem is ilyen mértékben, de a tényleges fogyasztást illetően is a baromfihús "vezet" a disznó- és marhahús előtt.



A vaj és a margarin közötti választáskor a gyerekeknél inkább az élettani hatásait tekintve kevésbé kedvező vaj felé billen a mérleg nyelve. A válaszokat nagy valószínűséggel befolyásolhatja, hogy a köznapi szóhasználatban nem különül el egyértelműen a kétfajta élelmiszer. Annyi azonban bizonyos, hogy a gyerekek annak ellenére preferálják a vajat, hogy a margarinos kenyér fogyasztása már csaknem annyira elterjedt a családokban, mint a hagyományos vajas kenyéré.



A fehér kenyérhez képest egészségesebb barna kenyér fogyasztása nem terjedt el túlzottan az iskolások körében. A barna kenyeret az ötödikesek 56 százaléka egyáltalán nem eszi, napi rendszerességgel pedig csupán 6 százalékuk fogyasztja, s a barna és fehér kenyér közül a túlnyomó többség (70 százalék) az utóbbit választaná.



A felmérés alapján két dimenzió mentén figyelhető meg a legnagyobb különbség a gyerekek étkezési szokásai között. Bizonyos szempontból kevésbé egészséges az étrendjük a községekben lakóknak a városokban élőkénél. A kistelepüléseken valószínűleg erősebben élnek bizonyos táplálkozási tradíciók (a fehér kenyér, a disznó- és marhahús, a zsíros kenyér gyakoribb fogyasztása a jellemző). A szakemberek szerint egészséges tojás -- érthető okokból -- a falvakban gyakrabban kerül az asztalra. Az olyan családok gyermekeinek ugyanakkor, ahol az ételek mennyiségét vagy minőségét időnként anyagi nehézségek korlátozzák, szinte mindenből (zöldségből, gyümölcsből, gyümölcsléből, halból, joghurtból, kólából, chipsből, fagyiból, cukorkából, csokoládéból egyaránt) kevesebb, illetve ritkábban jut. Itt tehát nem annyira tradicionális, hanem inkább "szegényes" étrendről beszélhetünk, e családok gyermekei az átlagosnál többet mindössze vajas kenyérből kapnak.



A vizsgálat során 1000 ötödik osztályos tanulót kérdeztünk meg. A vizsgált gyerekek által látogatott iskolák több mint egyharmada városban, egynegyede pedig községben volt. A fiúk és a lányok egyenlő arányban kerültek be a mintába.

Mit esznek és mit ennének az iskolások A Szonda Ipsos és a Szívbarát Program 2000 októberében közös felmérést készített az általános iskolák ötödik osztályos tanulóinak körében azok táplálkozási szokásairól és a különféle ételfajtákkal kapcsolatos preferenciáikról. A tanulók többsége az édességek helyett a gyümölcsöket választaná. Munkatársunktól-->