Az FBI a "piacon"

A Deutsche Telekom (DT) legutóbb tervezett akvizíciójának tárgya az amerikai vezeték nélküli távközlési szolgáltató, a VoiceStream. Az ügylet értéke a tervek szerint 45 milliárd dollár. A tárgyalások folyamán váratlanul egy teljesen valószínűtlen szereplő jelent meg: az FBI. Az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda azzal a kéréssel fordult a szövetségi kommunikációs bizottsághoz (Federal Communication Commission), hogy addig ne egyezzen bele a felvásárlásba, amíg el nem oszlanak a nemzeti biztonság miatti aggodalmak. Ezek kiváltó oka, hogy külföldi cég jutna amerikai távközlési engedélyekhez. Az FBI attól tart, ha létrejön a DT--VoiceStream ügylet, az amerikai kormány nem tudja maradéktalanul teljesíteni kötelességeit, ami a nemzet biztonságának megóvását, a törvények érvényesítését és a közbiztonság megőrzését illeti. A nyomozóhivatal beavatkozása az akvizícióba várhatóan nem hiúsítja meg az üzlet létrejöttét, ám valószínűleg kiváltja a kongresszus ellenkezését is. Ezért mind a DT, mind a VoiceStream az FBI vizsgálatra vonatkozó beadványának elhalasztását kérte.
Ez az ügy csak egy a növekvő számú hasonló eset közül. Ahogyan egyre több az amerikai cégeket érintő külföldi felvásárlás, úgy erősödik a szövetségi hivatalok és a kongresszus ellenkezése a külföldi ügyletek kapcsán a nemzeti biztonságot érintő kérdésben.
A DT-éhez hasonló helyzetbe került többek között az ASM Lithography holland cég, amely csipgyártóknak készít alkatrészt. Tervei között szerepelt a kaliforniai Silicon Valley Group felvásárlása 1,6 milliárd dollár értékben. Ám a megvalósítást el kellett halasztania, mivel egy Utah állambeli szenátor levelében kérte az engedélyezésben illetékes szabályozótestületet, hogy részletesen vizsgálják meg a tervezett ügylet nemzetbiztonságot érintő részét. Az ellenzők érvei között szerepel, hogy némely egyedülálló amerikai technológiát, módszert meg kell őrizni, nem szabad külföldieknek átengedni.
A vitára okot adó ügyletek vizsgálatával az 1988-ban alapított, az egyesült államokbeli külföldi befektetésekért felelős bizottság -- Committee for Foreign Investment in the US (CFIUS) -- foglalkozik. A CFIUS munkája során az elmúlt évtized nagy részében nem születtek meghökkentő döntések, látványos intézkedések. A hivatal mintegy 1300 ügyet vizsgált, amelyek közül csupán egy üzlet nem jöhetett létre, és hetet visszavontak. Elemzők szerint azonban a CFIUS működése mostanra nélkülözhetetlenné vált, továbbá a kongresszus tagjai is egyre inkább úgy érzik, őket is be kell vonni a döntésalkotásba. Ez idáig a CFIUS munkafolyamatai teljes titoktartás mellett zajlottak, ám szakértők szerint a hamarosan beiktatásra kerülő Bush-kabinetnek át kell gondolnia a bizottság szerepét és felépítését. A CFIUS jelentőségének növelését sokan ellenzik, hivatkozva arra, hogy még nem elég széles körben terjedt el ahhoz, hogy minden ügyet figyelemmel tudjon kísérni. Bárhogyan dönt is a Bush-kormány a CFIUS-t illetően, a nemzeti biztonság kérdése immár nem elhanyagolható probléma, amellyel egyre növekvő mértékben kívánnak foglalkozni a kongresszus politikusai is.