Európaiak az USA kapuinál

A transzatlanti M&A ügyletek értéke tavaly 320 milliárd dollárra rúgott, ebből 224 milliárd dollárt tettek ki az európai cégek észak-amerikai vásárlásai, míg az ellenkező irányba 88 milliárdnyi tőke áramlott -- írják a KPMG könyvvizsgáló Corporate Finance részlegének szakértői. Az európai vállalatok közül a britek és a franciák jártak az élen, 96, illetve 43 milliárd dolláros részesedéssel. Összességében az európai vállalatok 453 ügyletet hoztak tető alá a tengerentúlon, 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A világ 30 legnagyobb fúziója közül tíznél európai cég vásárolt meg amerikait: a BP Amoco 25 milliárd dollárért az Atlantic Richfieldet; az Unilever 20 milliárdért a Bestfoodsot; a Credit Suisse 12,4 milliárd dollárért a Donaldson, Lufkin & Jenrette-et; a Vivendi 24 milliárdért a Seagramet. Ugyanakkor az USA-ból mindössze két társaság, az NTL és a Chase Manhattan volt részese a legnagyobb ügyleteknek, összesen 20 milliárd dollárral.
A transzatlanti ügyletek egyébként is egyre nagyobb részét teszik ki az M&A tevékenységének, túlszárnyalva a belföldi fúziókat mennyiségben és értékben egyaránt. Az átlagos érték 320 millió a transzatlanti és 208 millió a belföldi fúzióknál; az összes M&A 41 százaléka (7335 ügylet) volt transzatlanti tavaly az 1996. évi 24 (2901 ügylet) százalékot követően.
Az M&A által leginkább érintett terület a távközlés és a média volt, itt valósult meg az üzletek egyharmada. A második helyen a pénzügyi szektor állt, itt összesen 158 milliárd dollárnyi fúziós ügyletet hoztak tető alá. Mindazonáltal az IT-szektorban volt a legnagyobb a növekedés: az 1999. évi 44 milliárdról 116 milliárdra 2000-ben, miközben a régi gazdaság feldolgozóipari vállalatainak körében 22 százalékkal 102 milliárdra nőtt az M&A. A legnagyobb csökkenés a vegy- és gyógyszeriparban következett be, 109 milliárdról 36 milliárdra.
A KPMG előrejelzése szerint az idén némiképp lassul az M&A tevékenység, a távközlési szektorral az élen. Ennek legfőbb oka, hogy Európában a harmadik generációs mobiltelefon-hálózatok működtetésének jogáért kifizetett tetemes licencdíjak igen megterhelték ezeknek a cégeknek a pénztárcáját, s így kevesebb a pénzük vállalatvásárlásra.