Kereszttűzben a cementipar privatizációja

Múlt év őszén ötről négyre csökkent a hazai cementgyárak száma, mivel a Bécem Cement- és Mészipari Rt.-ben megszüntették a cementgyártást, szeptemberben megkezdődtek az elbocsátások. Politikusok is foglalkoztak az üggyel -- bár a tulajdonosok a termelés leállítását már májusban bejelentették --, s Horváth László fideszes képviselő ígéretet tett az ágazat privatizációjának utólagos felülvizsgálatára. Kritikaként hangzott el, hogy a vagyont a külföldi befektetők tízszázalékos áron szerezték meg.
A hazai cementgyárak kivétel nélkül külföldi kézben vannak, a társaságokban meghatározó tulajdonos a Heidelberger Zement AG, illetve a Holderbank. A két nagy hazai cég a Duna--Dráva Cement- és Mészművek Kft., illetve a Pannoncem Cementipari Rt. Az előbbinek Beremenden és Vácon, az utóbbinak pedig Hejőcsabán és Lábatlanban vannak gyárai, a társaságok éves forgalma meghaladja a húszmilliárd forintot. A bélapátfalvi cementgyártás megszüntetését a tulajdonosok azzal indokolták, hogy a gyár kapacitásának csak 50 százalékát tudja kihasználni, s az olcsó keleti importtal nem tud versenyezni.
A Magyar Cementipari Szövetségtől kapott információ szerint tavaly a magyar cementgyárak termelése 3,35 millió tonna volt, saját értékesítésük pedig 2,76 millió tonnát tett ki. Ez az előző esztendőhöz képest 12, illetve 10 százalékos növekedést jelent, de ennél nagyobb mértékben emelkedett az import mennyisége, amely elérte a 800 ezer tonnát. A szövetség már korábban a gazdasági tárcához fordult, iparvédelmet és dömpingár megállapítását kérve. Információink szerint az ügy már elmozdult a holtpontról, s várható, hogy a GM februárban hoz döntést arról, elfogadja-e a cementipari szövetség piacvédelmi kérelmét, s megállapít-e kontingenst az Oroszországból, Ukrajnából, illetve Moldovából érkező cementre.