Két, egymástól független kutatócsoport is bejelentette, hogy tetszésük szerint befolyásolni tudták a fény haladását. Mint ismert, a fény másodpercenként 330 ezer kilométert tesz meg, viszont vízben, üvegben vagy kristályokban ennél lassabban halad. Ezek a lassító közegek ráadásul meg is változtatják a haladási irányát, ezen az elven működnek például a nagyítólencsék vagy a prizmák.
Egy ettől kissé távolabb eső, de hatékony jelenséget felhasználva az egyik kutatócsoport jelentősen lelassította a fénysugarat, amelyet egy speciális összetételű gázkereverékbe vezetett. A közegben a fény egyre lassult, majd megállt. Egy második fénysugarat ezután a gázba villantva "felélesztették" az első sugarat, amely ekkor lényegében az eredeti sebessége intezitásával és más jellemzőivel távozott. Hasonló eljárás mellett és hasonló eredményekről számolt be a másik csoport is.
(Az egyik csoportot a Harvard és a massachusettsi Cambridge Egyetem Rowland-intézetének munkatársai, a másikat szintén a Cambridge asztrofizikai intézetének kutatói alkotják.)
A fény irányíthatóságának jelentősége olyan -- egyelőre futurisztikusnak tűnő, de már folyó -- fejlesztések beérését segítheti, mint például a kvantumszámítógép. A kvantumszámítógépben -- mint arról lapunk is korábban beszámolt -- az információt az anyag, illetve az energia kis egységei továbbítják. Ám megalkotását a külső hatások kiszűrésének megoldatlansága mellett többek között éppen a kis méretek kezelésének nehézsége hátráltatja. A fény "megzabolázásával" viszont ez utóbbi feltétel látszik teljesíthetőnek. Ezáltal ugyanis a kutatók elvileg hozzájutottak a számítógépben használható "szófogadó" eszközhöz. A kvantumszámítógépben és a kvantumelven működő kommunikáció esetén is a fénynek az lenne a feladata -- írja a lap --, hogy számítógépekből álló hálózatot alkosson. Ehhez viszont meg kellene oldani a fény tárolását is -- márpedig ez egyelőre nem sikerült. (A hírből nem derül ki, hogy milyen mennyiségű fényből álló "sugárral" folyt a kísérlet. A kvantumszámítógéphez ugyanis a lehető legkisebb egységnyi információhordozóra van szükség.)
Két évvel ezelőtt a Nature magazin már beszámolt arról, hogy a fenti kutatók egyike jelentősen lecsökkentette a fénysugár sebességét.