Monopolhelyzetben a tulajdonosok
Zárt ajtók mögött tanácskozott pénteken a cementipari privatizáció felülvizsgálatát zászlajára tűző albizottság. Az ülést követően Ivanics István elnök elmondta, határoztak arról, hogy a vizsgálatot két irányban folytatják. 1989-től kezdődően a cementipari privatizáció egészét áttekintik, s kitérnek arra is, hogy az milyen hatással van a magyar gazdaság jelenlegi helyzetére. Számítani kell ugyanis arra, hogy a lakásépítés fellendülése után a cement iránti igény a jelenlegi duplájára növekedhet. Nem mindegy, hogy a monopolhelyzetben lévő tulajdonosok milyen cementárat határoznak meg.
Meghallgatják a vagyonkezelő szervezet, valamint az adásvételi tranzakciókban részt vevő bankok illetékeseit. A vizsgálat érinti az egykori Cementipari Műveket (Cemű), a Pannoncem Rt.-t, a Magyar Cementipari Szövetséget, a Konzultáns Kft.-t (a privatizációs ügyletek lebonyolítására létrehozott társaság), a Duna-Dráva Cementipari Rt.-t is. Az albizottság meg kívánja hallgatni a Cemű egykori vezérigazgatóját, s a Konzultáns Kft. három tagját is, valamint Csiha Juditot, aki a Horn-kormány ideje alatt a privatizációs tranzakciók vizsgálatával foglalkozó bizottságot vezette.
Horváth László fideszes képviselő elmondta, hogy a bélapátfalvi cementgyártás leállítását követően irányult figyelme az ágazat privatizációjára. Indokolatlannak tűnt a Bécem Rt.-ben a cementgyártás megszüntetése, hiszen a gyár nyereségesen működött, s termékének volt piaca. A képviselő szerint fennáll a gyanúja annak, hogy a külföldi cégek az államilag támogatott e-hiteles és kárpótlási jegyes konstrukcióban részt vevő magyar társaságok részvényeit felvásárolták, s így minimális készpénzbefektetéssel jutottak nagy értékű állami vagyonhoz. A Bélapátfalvi Cementgyár magánosításakor például egymillió forintos alaptőkével alapították 1994-ben a Konzultáns Kft.-t. A társaságot nyilvánvalóan a privatizációs ügyletek lebonyolítására hozták létre, s a kft.-t a magánosítás lezárását követően, 1999 januárjában végelszámolták.
A privatizáció eredményeképpen a magyar cementipar a német és svájci érdekcsoportok (Heidelberger Zement AG, Holderbank) tulajdonába került. Hasonló folyamat zajlott le az egész kelet-közép-európai régióban is, ahol monopolhelyzetükben a teljes piacot ellenőrzésük alatt tartják. Az iparághoz tartozó szolgáltatói szektort és infrastruktúrát (cementszállítás, készbetongyártás és -szállítás, csomagolóanyag-gyártás) is bekebelezték, így az építőanyag-ipari termékek jelentős részének árát közvetlenül és közvetve is befolyásolják.
