Újabb díjteher a telefonon

Európa legdrágább használati díját fizethetik a hazai távközlési piac szereplői, ha a jelenlegi formájában fogadják el a telefonszám-gazdálkodással kapcsolatos rendeleteket.
A távközlési törvény legutóbbi módosításakor ugyanis megszületett az a kormányrendelet, amely a nemzetközi gyakorlatot figyelembe véve határozza meg a szűkös erőforrásként kezelt telefonszámokkal kapcsolatos gazdálkodás kereteit. Ehhez kapcsolódóan az idén további két miniszteri rendelet vár még elfogadásra, köztük a számgazdálkodás díjazására vonatkozó -- tájékoztatta lapunkat Sallai Gyula, a Hírközlési Főfelügyelet (Híf) elnökhelyettese.
Ha ezt véglegesítik, a telefontársaságoktól a számonkénti egyszeri 36, illetve 44 forintos lekötési és évi 110, illetve 130 forintos használati díjat szedhet be a távközlési hatóság. A magasabb összeg az egyedi számok után fizetendő. (Ez utóbbiak kategóriájába tartoznak a négyjegyű ügyfélszolgálati számok -- a szerk.)
A távközlési szolgáltatók körében egységes felháborodást keltett a tervezett intézkedés. Úgy vélik, a koncessziós díjjal egyszer már mindkettőért fizettek. A díj mértéke sem EU-konform, jóval több, mint a távközlési hatóság számgazdálkodással összefüggő tevékenységének költsége. Drozdy Győző, a Pannon GSM Rt. vezérigazgató-helyettese egyenesen alkotmányellenesnek minősítette a tervet, mondván, ez nem más, mint bújtatott adó. Az adókat pedig külön adótörvényekben szokás szabályozni, nem ágazati miniszteri rendeletekben -- tette hozzá.
A nemzetközi gyakorlat ismeretében nem tartja szokatlannak a lépést a Matáv Rt. nevében megszólaló Vasváriné Menyhárt Éva. A legnagyobb hazai távközlési szolgáltató kormányzati kapcsolatokért és szabályozásért felelős igazgatója is rendkívül magasnak tartja azonban a díj mértékét. Információi szerint Európában, ahol egyelőre hét országban alkalmazzák az effajta díjazást, annak nagysága sehol sem éri el az itthon tervezett szintet. A nemzetközi számhasználati díjsáv átszámítva 10--90 forint között mozog.
A Vivendinél úgy vélik, hogy a koncessziós szerződésben foglaltak alapján a magyar állam a számokkal való gazdálkodás jogát is rájuk ruházta, ezért indokolatlan a hatóság fellépése -- emelte ki Baráth Gergely, a Vivendi kormányzati és külkapcsolati igazgatója. Hozzátette: a vállalatcsoport a kormányrendelet módosítását kérte, oly módon, hogy a koncessziós társaságokra a díjfizetés ne vonatkozzon.
Speciális helyzetben vannak a mobiltársaságok egyes számmezők tekintetében -- emelte ki Marhart Pál, a magyarországi Vodafone szabályozási igazgatója. Az előre fizetett kártyák előfizetői körében nagy a fluktuáció. A kieső számokat azonban a szolgáltató jó ideig nem adhatja ki újra, miközben használati díjat kellene fizetnie érte.
A korlátozott erőforrások sorába tartozóak lehetnek egyébként még a későbbiekben a címek, nevek, idesorolhatók az elektronikus levélcímek és a világhálós domainnevek. Ezek díjaztatásáról ma még nincs szó, noha az idézett kormányrendelet összefoglalóan az azonosítókkal való gazdálkodásról szól, amibe ezek is belefoglalhatók.
A számozási díjról szóló rendelettervezetek jelenleg még a szolgáltatókkal és a tárcákkal való egyeztetés fázisában vannak -- tudtuk meg Sallai Gyulától. A Híf eredetileg január elsejei bevezetéssel számolt, de az ágazat irányításának tavaly évközbeni átszervezése késedelmet hozott számos törvényjavaslat előkészítésében.
A számozási díj nem függvénye a készülő egységes hírközlési törvénynek (eht), abban már a versenypiac szabályai szerinti átalakításra lesz szükség. Akkor még fontosabb szerephez jut a számgazdálkodás -- húzta alá a Híf elnökhelyettese. Mint mondja, a telefonszámok ténylegesen szűkös erőforrások, a hálózatkijelölő számok már lényegében el is fogytak. Így ahhoz, hogy a piac felszabadítása után teret adhassanak újabb hálózatoknak, szolgáltatásoknak, hozzá kellett nyúlni a számozáshoz.
Az új díjteher fenti indokoltságának hangsúlyozása mellett Sallai Gyula azt is elismeri, hogy van összefüggés a tervezett díjszedés és az egyik hatósági tevékenység megszűnése között. Február elsejével ugyanis már nincs szükség a Híf közreműködésére a távközlési berendezések hatósági ellenőrzésében, így az ennek nyomán kieső bevételt tudja majd pótolni a számozási díjból.