Feketelistán a magyar erőművek
Több nemzetközi szerződést, illetve egyezményt is sértene, ha az osztrák energiahivatal -- a Greenpeace osztrák csoportjának kezdeményezésére -- határozatlan időre meghosszabbítaná a kelet-közép-európai, balti és balkáni országokkal szemben október 31-ig érvényben lévő villamosenergia-import tilalmat.
A Greenpeace azzal indokolja javaslatát, hogy a kérdéses országokban több olyan szenes, illetve atomerőmű is üzemel, amelyek nem teljesítik a nyugat-európai biztonsági normákat. A lista megjelenése megerősítette azt a korábbi hírt, miszerint az importkorlátozás tulajdonképpen -- az árampiac október 1-jei teljes megnyitásával összefüggésben -- a kormány és a környezetvédők megállapodásának eredménye.
Varró László, a Magyar Energia Hivatal vezető közgazdásza érdeklődésünkre elmondta, hogy az importtilalom ügyében az osztrák hivatalok eddig nem kezdeményeztek hivatalos kapcsolatfelvételt. Tudomása szerint azonban a Bécsbe akkreditált magyar kereskedelmi tanácsos útján, a Külügyminisztérium kérésére megerősítették, hogy komolyan gondolják az egyelőre csak október 31-ig érvényes korlátozást.
Szakértők szerint az osztrák energiahivatal lépése számos nemzetközi egyezményt, szerződést sért, többek között nem felel meg a WTO szabályainak, a Magyarország társult uniós tagságáról szóló szerződésnek, illetve az energiakereskedelem szabadságát garantáló lisszaboni egyezménynek sem.
Ugyanakkor az ideiglenes tilalom meghosszabbítása érdekes jogi viták alapja lehet. Lehetetlenné teszi -- többek között -- a bősi beruházással összefüggő magyar tartozás törlesztését. Az MVM Rt. jelenleg évi 1200 kilowattórányi áramot exportál, hozzávetőlegesen 50 millió euró értékben. Kérdés, hogy jogi vis maiornak tekinthető-e, ha az osztrák intézkedés miatt nem tudjuk kiegyenlíteni a számlát.
Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta: nincs nemzetközi gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a kereskedelmi korlátozások a kisegítésre miként vonatkoznak, merthogy Európában sehol sincsenek korlátozások a villamosenergia-kereskedelemben. Hagyományosan egyébként télen Magyarország szállít Ausztriába, nyáron pedig az osztrákok ide, a felek egy közösen megállapított szorzóval számolnak el.
Varró László emlékeztetett, hogy -- az érvényes uniós környezetvédelmi direktíva szerint -- az 1987 előtt épült erőműveknek nem egyenként kell megfelelniük a kibocsátási normáknak, hanem az adott ország egészének. Magyarországon, 1987 után a Dunamenti Erőműben épült két, illetve Debrecenben és Csepelen egy-egy új gáztüzelésű blokk. Ezek mindegyike messzemenően kielégíti az EU-normákat. Ugyanakkor -- a villamosenergia-igény csökkenésével együtt -- a Paksi Atomerőmű Rt. termelése nőtt, ugyanígy a gázos kapacitásoké is, viszont csökkent a szenes erőművek termelése. Ráadásul a Mátrai Erőmű Rt.-nél üzembe állított kéntelenítő révén rendkívüli mértékben csökkent a magyar villamosenergia-ipar kénkibocsátása. Mindezek alapján -- Varró László szerint -- hazánk messzemenően megfelel az uniós környezetvédelmi normáknak. Vitathatatlan a paksi nukleáris blokkok működési biztonsága is, amelyről Brüsszelben is jó véleménnyel vannak. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése az egyetlen olyan feladat, amelyet egyelőre nem sikerült megnyugtató módon megoldani.
