BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hivatalos: soha nem látott magas nyugdíjak jöhetnek Magyarországon 2026-ban, rengetegen járhatnak jól – ennyivel nőhet a havi összeg

Régi fizetésekből számítják ki a nyugdíjadat, de a valorizáció korrigálja a mai bérszinthez. Ez a mechanizmus teszi igazságosabbá és átláthatóbbá a nyugdíjrendszert.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Hivatalos Értesítőjében megjelent adatok szerint az átlagkereset 2025-ben rekordot döntött, ami közvetlen hatással van a nyugdíjakra.

LANG6872 nyugdíj
A 2025-ös kereseti statisztikák szerint a magyar dolgozók fizetése folyamatosan nő, ezt pedig nyugdíjak is futólépésben követik / Fotó: Lang Róbert

A KSH adatai szerint 2025-ben a nettó átlagkereset 483 785 forint volt havonta, míg 2024-ben 443 798 forint. 

Ez 9 százalékos növekedés éves szinten. 

Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra, a költségvetési intézményekre és a jelentős nonprofit szervezetekre terjednek ki.

A számítás az általános adó- és járulékkulcsok figyelembevételével, kedvezmények nélkül történt, így az összehasonlíthatóság és a jogalkalmazás stabilitása biztosított.

A nyugdíjasok is sokat nyernek az átlagkereseteken

A nettó átlagkereset emelkedése nemcsak a munkavállalóknak fontos hír, hanem a nyugdíjasok számára is. A nyugdíjszámítás egyik kevéssé ismert, de kulcsfontosságú eleme a valorizációs szorzó. Ez a szorzó biztosítja, hogy a több évtizeddel ezelőtti keresetek ne az akkori értékükön számítsanak, hanem a nyugdíjazás előtti átlagbérekhez igazodjanak.

Egyszerűbben fogalmazva, a rendszer „lefordítja” a régi béreket a mai értékre, így a nyugdíj összege reálisabb és igazságosabb lesz.

A gyakorlatban a folyamat így működik:

  1. először összegyűjtik azokat a kereseteket, amelyek után nyugdíjjárulékot fizettek, majd évenként nettósítják az összegeket.
  2. Ezt követően a valorizációs szorzóval megszorozzák, így a régi fizetések a nyugdíjszámításban a mai értékükön jelennek meg.

Például 2025-ben a 2010-es évi nettó 2,4 millió forintos kereset 8 millió forintként jelenhetett meg a nyugdíjszámítás során. 

A 2000-es évi keresetekhez 7,982-es szorzót alkalmaztak, így a több évtizeddel ezelőtti bérek is reálértéken számítanak.

Fontos kiemelni, hogy a valorizáció önmagában nem emeli a nyugdíjat, hanem a régi keresetek reális megjelenítését biztosítja a számításban. A végső nyugdíj meghatározásához az elismert szolgálati idő is hozzájárul, a havi átlagkereset és a szolgálati idő százalékos aránya alapján.

Abban az időszakban, amikor az átlagbér az inflációt meghaladó mértékben nő, érdemes mérlegelni a nyugdíjba vonulás időpontját, hiszen a valorizáció a korábbi kereseteket a jelenlegi bérszinthez igazítja, miközben a meglévő nyugdíjat évente inflációkövetően emelik.

A 2025-ös statisztikák így nemcsak a bérek alakulásáról adnak képet, hanem arról is, hogyan érvényesül a nyugdíjrendszerben a múlt és a jelen közötti igazságos mérce. A valorizációs szorzó révén a korábbi keresetek reálértéken jelennek meg, biztosítva, hogy a nyugdíjak kiszámítása átlátható és igazságos legyen.

Államháztartás: a költségvetés februárban is a családokat és a nyugdíjasokat támogatta

Jelentős kifizetések történtek februárban a magyar költségvetésben. A nyugdíjak és a családtámogatások finanszírozása továbbra is kiemelt szerepet kapott a büdzsében. Az államháztartás 2026. februári adatai szerint a költségvetés biztosította a 13. és a 14. havi nyugdíj, valamint az otthonteremtési támogatások fedezetét.

 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.