Így látja a piac

Duronelly Péter - Budapest Alapkezelő

A kiinduló feltételeknél némileg kedvezőtlenebbül alakuló hazai és külföldi folyamatok hatására felmerül a kérdés, hogy mi lehet(ne) a jegybank reakciója abban az esetben, ha az inflációs célok nem teljesülnének. A jegybank válasza: a monetáris kondíciók szigorítása. Ez jelentheti a (reál)kamatszint emelését és/vagy az árfolyam erősítését. Magyarország esetében a belföldi folyamatokra az árfolyam lényegesen nagyobb hatást fejt ki, mint a kamatszint. Ha tehát a jegybank tovább szeretné csökkenteni az inflációt, tovább kell erősítenie a forintot. Ha az erős forint hatására a külső egyensúly megbillen, akkor az inflációs cél nem kompatibilis a gazdaság aktuális állapotával. Úgy tűnik, hogy az új kormány külső egyensúlyi megfontolások miatt komoly kockázatnak tekintené a forint további erősítését. Marad tehát a kamatszint emelése. Ettől az infláció nem fog agresszívan csökkenni, a jegybank legfeljebb jelzést adhat a gazdaság szereplőinek, elsősorban a kormánynak, hogy túl magas az infláció.



Detrekői László - CIB Bank

Áprilisban nem várunk jelentős változást az inflációs rátában, májusban ugyanakkor jelentős csökkenésre számítunk. A májusi és a júniusi index is 5 százalék közelében lesz. Júliustól - miután kiemelt kampánytémává vált - nem számítok a földgáz árának emelésére. Az indexben ezután mégis lassú emelkedés valószínűsíthető, ez különösen az év utolsó két hónapjában erősödhet fel. A jelenlegi külső feltételek alapján azzal számolok, hogy a decemberi inflációs ráta néhány tized százalékkal meghaladja majd a jegybank által megcélzott 3,5-5,5 százalékos sávot. Hogy ne így legyen, az erősödő forint eddiginél sokkal erősebb árletörő hatására lenne szükség. Ez eddig jóval gyengébb volt, mint amire a jegybank, illetve a piac számított. Az új kormány intézkedéseinek az idén még nem lesz lényeges hatása az inflációra. A jövő év kulcskérdése lehet a gázárrendezés, amely 12 hónapra feljebb tolhatja az inflációs pályát. A leendő kormány forintgyengítésre irányuló erőfeszítései - ha sikerrel járnak is - véleményem szerint nem okoznak jelentős elmozdulást az inflációs pályában, mivel az eddigi erősödés kevéssé épült be a hazai árakba.



Forián Szabó Gergely - CA-IB Alapkezelő

A parlamenti és önkormányzati választásokkal kiszínezett politikai naptár jelentős segítséget nyújt az idei jegybanki inflációs célkitűzés teljesítéséhez. 2002-ben még a "menetrendszerű" nyári gázáremelés is elmaradhat, ami lehetővé teszi, hogy az év végéig 5,5 százalék (a célsáv felső határa) alatt maradjon a 12 havi áremelkedés üteme. A nehezebb menet 2003-ban következik. Ekkorra lassan kimerülnek a forintfelértékelődés dezinflációs tartalékai, ráadásul az új kormány képviselőinek nyilatkozatai alapján a következő években komoly segítségre nemigen számíthatnak a monetáris politika alakítói. A további felértékelés elvetésével a legerősebb fegyver (átmenetileg) kihullott az eszköztárból. Így nehéz feladat lehet a "potens jegybank" formálódó imázsának megőrzése. Az MNB abban reménykedhet, a hatósugarán kívül eső tényezők nem a legrosszabbkor feszegetik majd a hitelesség korlátait, hiszen a bizalom még legalább 3 évig szükséges az eurózónához történő csatlakozás előkészítéséhez.



Török Zoltán - Raiffeisen Bank

Az 1998 vége óta 10 százalék körül beragadt infláció 2001 végére 7 százalék alá csökkent, de az igazi megmérettetés, a 2002 végi cél teljesülése még hátra van. Ez számításaink szerint teljesülhet, komolyabb félelmeink inkább a 2003-as inflációs célkitűzés (2,5-4,5 százalék) elérésével kapcsolatban lehetnek. Számításaim szerint nem elképzelhetetlen, hogy ismét éppen hogy a célsávon belül marad a jövő decemberi inflációs mutató, de ehhez számos szigorú feltételnek kellene teljesülnie. Ha a kormányzati hatáskörbe tartozó árhatásokat nézzük (szabályozott árak; jövedéki és forgalmi adóterhek változása; keresleti hatás) feltételezhetjük, a következő kormány prioritásai között az infláció csökkenését számos más megfontolás fogja megelőzni. Márpedig a jegybanki célok teljesüléséhez ez utóbbi peremfeltétel akár nélkülözhetetlennek is bizonyulhat. Az inflációs célkövető politika egyik kimondatlan feltétele ugyanis az azt támogató kormányzati magatartás - erre 2002-től a korábbinál eltérő keretek között lehet számítani. Így meglehetősen nagy az esélye annak, hogy az infláció a következő években 5 százalék körül stabilizálódjon.