Bizottság dönt a kezelésről
Hazánkban a hepatitis-C-fertőzöttség előfordulási gyakorisága 0,6 százalék; ez azt jelenti, hogy 60 ezer ember átesett a fertőzésen, vagy vírushordozó, illetve beteg. Utóbbiak számát 15 ezerre becsülik a szakorvosok, akiknek 10-30 százalékánál alakul ki a májzsugorodás, s 150-450 betegnél fordul elő a hepatitis-C miatt bekövetkező májrák - tudtuk meg Telegdy Lászlótól, a Szent László Kórház osztályvezető főorvosától.
Ma már rendelkezésre állnak azok a gyógyszeres terápiák, illetve a májtranszplantáció lehetősége, amelyekkel gyógyítható ez a krónikus betegség. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az idén 440 millió forintos elkülönített gyógyszerkeretet biztosít a hepatitisfertőzöttek gyógyszereire, ebből várhatóan 800 C-, 80 B-vírussal fertőzött beteg kezelhető.
Telegdy főorvos tagja annak a különgyógyszerkeret-felhasználást ellenőrző bizottságnak, amely az ország 27 hepatológiai centrumából beérkezett igényekről dönt. Ezekben a központokban vizsgálják ki a betegeket, állítják fel a diagnózist és tesznek javaslatot arra, hogy a beteg milyen kezelést kapjon. A különkeretből történő terápiáról a beérkezett betegdokumentációk alapján háromtagú, havonta ülésező orvosi bizottság dönt A főorvostól megtudtuk, hogy döntésük az Európai Unió országaiban is alkalmazott elvek alapján történik. A standardokat évente felülvizsgálják, és konszenzussal változtatják meg.
Ez utóbbira az új gyógyszerek megjelenése ad módot és okot, köztük van újabban a PEG-interferon (alfa-2a 40 KD). Ennek a ribavirin hatóanyagú orvossággal történő kombinációja nagyon hatásos, mert azon túl, hogy antivírus-készítmény, stimulálja az immunrendszert is. A kombináció megháromszorozza az interferon hatását, ám a főorvos hangsúlyozza: nem alkalmas minden beteg kezelésére. Megtudtuk azt is, hogy a hagyományos interferon heti háromszori adásával a betegek 20 százaléka volt gyógyítható. A korábbi, nálunk is alkalmazott terápia eredményeként - egyéves kezelésnél - a betegek 50 százalékát sikerült meggyógyítani, 30 százalékuk rezisztens volt a kezeléssel szemben. Az új, PEG-interferon-terápiával - ezeket kísérleti jelleggel alkalmazzák a hazai gyógyintézményekben - a betegek 65-70 százalékánál eredményes a kezelés. Kétféle PEG-készítmény áll rendelkezésre, az egyiket már nálunk is törzskönyvezték. A múlt héten bejelentett kombináció ennél is hatékonyabbnak bizonyult, az előzetes eredmények szerint a betegek közel 80 százalékánál volt hatásos a terápia. A hagyományos interferonokhoz képest további előny, hogy a naponta, kétnaponta történő alkalmazás helyett heti egyszer kell adni, a beteg számára kényelmesebb, és a veleszületett vérzékenységben szenvedők is nagyobb biztonsággal alkalmazhatják.
Telegdy László azonban arról is tájékoztatott, hogy a kombinált kezelés két és félszer többe kerül a hagyományosnál, pedig a hagyományos terápia betegenkénti éves költsége is meghaladja a 2 millió forintot. Természetesen ha a 12-15 millió forint költségű májtranszplantációhoz viszonyítjuk az új gyógyszerelést, már rövid távon is költséghatékonynak bizonyul. Hozzátette: az OEP és az állami költségvetés a jelenlegi körülmények között is minden rászorulónak biztosítja az állapotának megfelelő kezelés költségét. A költségkeret miatt azonban néhány hónapot várni kell a gyógyszerekre. Krónikus, lassan előrehaladó betegségről lévén szó, ez a késedelem nem rontja a gyógyulás esélyeit.
Kérdésünkre azt is elmondta a főorvos, hogy a hepatitis-C a vérrel terjed, a betegek többségénél vértranszfúzióval, vérkészítmények beadásával, tetoválással, a testrészekbe helyezett ékszerekkel, nem kellően steril akupunktúrás tű alkalmazásával alakul ki, ám sok esetben kideríthetetlen az oka. A hepatitis-C-vírust 1989-ben azonosították. Hazánk a világelsők között van a vér és a vérkészítmények biztonságát illetően, hiszen harminc éve szűrik a vért a hepatitis-B-re, 1992 óta pedig a hepatitis-C vírusra is. (NTE)
MUNKATÁRSUNKTÓL
