Munkaügyi perek előtt a Matáv
Az év elején elindított átszervezés nyomán április elsejétől az üzleti kommunikációs tevékenységet a Matáv-csoporton belül a Matáv Rt. üzleti megoldások részlegébe vonták össze. A döntés a cégcsoporton belül az önálló leányvállalatként működő s mindaddig versenytárs profilt folytató Matávcom Kft.-t érintette leginkább.
A Matáv Rt. százszázalékos tulajdonú cége a piacon elterjedt híresztelésekkel szemben az átszervezéssel nem szűnik meg, hanem a jövőben az alközponti megrendelésekhez kapcsolódó szerelést és üzemeltetést végzi, s közvetlen értékesítőtevékenységet nem folytat - tájékoztatta lapunkat Tankó Zoltán, a Matáv Rt. vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: az évi 10 milliárd forint árbevételű Matávcom a jövőben is több mint hatezer ügyféllel áll majd kapcsolatban, s nem kizárt, hogy tevékenysége más területekkel bővülhet. Az erre vonatkozó terv várhatóan augusztusra készül el.
A tavaszi átszervezés az akkor még közel 800 fős Matávcom Kft.-nél hozzávetőlegesen 200 munkavállalót érintett. A döntést követően a Matáv Rt. vezetése a leányvállalatnál feleslegessé vált alkalmazottakat nem elküldeni akarta, hanem a kollektív szerződésben foglaltak szerint hasonló beosztást és jövedelmet kínált fel nekik a központon belül - hangsúlyozta Tankó Zoltán. Közülük azonban mintegy 40-en nem fogadták el a felkínált állást, sőt, a közelmúltban a szakszervezet támogatásával bírósághoz is fordultak. Beadványukban azt sérelmezik, hogy végkielégítésüket a Matáv nem a kollektív szerződésben foglaltaknak megfelelően, hanem a munka törvénykönyve szerinti mértékben kívánja megállapítani. Ez jóval kisebb összeget, többek esetében a felét jelentheti a kollektív szerződésben rögzítettnek.
A Matávcom szakszervezeti vezetője, Lázár András - aki egyben a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének az elnöke - kifejtette, hogy mind az alkalmazottak, mind a munkáltató az ügy nyomán meglehetősen felemás helyzetbe került. A Matávcom az átszervezésről időben értesítette a munkavállalói érdekképviselet illetékeseit.
A szakszervezet üdvözölte, hogy a tulajdonos az összevonást nem létszámcsökkentéssel, hanem áthelyezéssel kívánja megoldani. Ennek minél zökkenőmentesebb lebonyolítására részletes megállapodás is született a cég és az érdekképviselet között. Az átszervezésben érintett Matávcom-alkalmazottak egy része azonban, mint Lázár András hangsúlyozza, egyéni kifogások miatt nem kívánta elfogadni a központban felkínált állást, s kérte a kollektív szerződésben foglalt végkielégítését.
Ez viszont azt írja elő - húzza alá Tankó Zoltán -, hogy ha a dolgozó nem fogadja el a hasonló beosztású és jövedelmezésű állást, akkor a munkáltatónak csak a munka törvénykönyvében előírt végkielégítési mértéket kell figyelembe venni. Az ügyben érintett alkalmazottak a szakszervezet egyetértésével mégis bírósághoz fordultak. A beadványokat jól ismerő Lázár András szerint követelésüket arra alapozhatják, hogy a kollektív szerződés alapján a munkáltatónak - esetükben a Matávcomnak - kellett volna hasonló munkakört és fizetést felajánlania, nem pedig a tulajdonos Matávnak. Információink szerint az ügyben a következő hónapokban várható döntés a bíróságon.
Sági Gyöngyi
