Hipertúlsúlyos kereskedelem

Öt éve jelentős átcsoportosítás zajlik a műszaki cikkek hazai kereskedelmében, fokozatosan előtérbe kerülnek a szakkereskedő hálózatok, valamint a hipermarketek (Cora, Tesco, Auchan, Metro), míg jelentősen háttérbe szorulnak a kisebb tőkeerejű, független kereskedők. A Magyarországon végbemenő folyamat némi késéssel, de tükrözi a nyugat-európai értékesítési trendet - hangsúlyozta a közelmúltban egy szakmai fórumon Köves Gábor.

Hozzátette, 2001-ben Magyarországon is elérte már a 30 százalékot a szakhálózatok (Media Markt, ElectroWorld) aránya a műszaki cikkek kereskedelmében. Idesorolhatók még a hazai szakkereskedők (Keravill, Herta és az időközben csődbe ment Murányi) is. Ugyanez az arány Nyugat-Európában 33 százalék volt. Hasonlóan magas arányt képvisel-

nek az úgynevezett beszerzési társaságok, amelyeket Köves Gábor szerint itthon egyebek mellett a Euronics is megtestesít.

Magyarországon jelenleg a legjelentősebb szerepet e téren mégis a hipermarketek játsszák, amelyek részesedése 1996-ban még 10 százalék volt, de a múlt évben már elérte a 34 százalékot. Nyugat-Európában a szektor megmaradt a 10-20 százalék közötti sávban. A hipermarketek a hagyományos független kereskedők rovására növekedtek. A szakértők azonban úgy látják, hogy számbeli növekedésük a gyártók számára már lényeges forgalombővülést nem hoz, legfeljebb átrendeződésről lehet beszélni. Ezzel szemben a szakhálózatok bővülése pótlólagos forgalmat generál.

Az elmúlt öt évben 40 százalékról 12-re zsugorodott itthon a 100 négyzetméter alatti boltokat üzemeltető független kereskedők szerepe. A csökkenő tendencia a jövőben is folytatódik, számukra kiutat a szakértők a szakosodásban látnak.

Az áruházak szerepe a hazai műszakicikk-kereskedelemben a nyugat-európaiénál alulreprezentáltabb, hiszen ott ma is mintegy 6 százalékot képvisel, míg ugyanez a mutató Magyarországon az 1 százalékot éri el. Ez utóbbi kategóriát képviselte a jelenleg nagyszabású átalakulását élő Skála, amely egyébként tervei szerint ki is szállna a háztartási nagykészülékek értékesítéséből.

A szórakoztatóelektronikai piac alakulása egyébként az utóbbi egy évben nem nagyon kényeztette el a forgalmazókat. A GfK Piackutató Intézet felmérése szerint az értékesítés 13 százalékkal csökkent. Ezen belül többet lehetett eladni televízióból és audioberendezésekből, viszont csökkent a videoértékesítés. Ennél valamivel kedvezőbb képet mutatott a kis háztartási eszközök kereskedelme, amely az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal bővült - emelte ki Viola Krisztina, a Philips üzletágvezetője. A GfK adatai szerint jelenleg a hazai háztartások ellátottsága hajszárítóból (83 százalék), porszívóból (79) és a gőzölős vasalóból (57) a legjobb. Emelkedő tendenciát mutat a kávéfőzőkből (37-40 százalék), a multifunkciós porszívókból (9-11) való ellátottság, míg csökken a fritőzöké (27-25), a kenyérpirítóké (21-18) és a férfiborotváké (21-18). (SGy)