December végéig nyújthatják be pályázataikat azok a civil szervezetek, illetve az általuk vezetett - önkormányzatokból, gazdasági szervezetekből, kamarákból, munkaügyi központokból álló - regionális konzorciumok, melyek munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű nőket kívánnak foglalkoztatni. A pályázóknak olyan szolgáltatáscsomagot kell kialakítaniuk, mely segíti a jelenleg inaktív - gyermekgondozási távollét után lévő, illetve 40 év feletti - nők újbóli munkába állását. A projektek időtartama legalább másfél év kell legyen, a dolgozók lemorzsolódásának aránya legfeljebb 25 százalékos lehet.

Az összesen 3,05 millió eurós (mintegy 740 millió forint) - kétharmad részben PHARE-pénzből, egyharmad részben magyar költségvetési forrásból finanszírozott - program révén 100-300 ezer euró (hozzávetőleg 25-75 millió forint) vissza nem térítendő támogatás ítélhető oda a nyertes pályázónak. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a teljes projekt bekerülésének 90 százalékát.

Egyebek közt azért is van szükség a nők munkaerő-piaci helyzetének javítását szolgáló programokra, mert a gyereknevelés miatti hosszú távollét során a munkavállaló tudása kopik, közte és a munkaadó közti kapcsolat lazul, formálissá válik. Ebben közrejátszik az, hogy a gyermekgondozási támogatások igénybevétele alatt a munkaviszonnyal bírók csupán háromnegyedének maradt fenn változatlan formában a munkahelye - állapította meg Frey Mária kutató legfrissebb, pár hete közzétett tanulmányában.

Segítene a gyermeket vállalt nők helyzetén, ha a gyermeknevelési támogatásokat az apa is igénybe vehetné. Javulna foglalkoztathatóságuk azzal is, ha részt vennének a munkaügyi központok által szervezett, illetve támogatott tanfolyamokon, a diplomával rendelkezők pedig élnének azzal a lehetőséggel, hogy a másoddiplomás-képzés ingyenes. Ezekről a lehetőségekről azonban az érintettek közül csak kevesen tudnak.

A szakértő szerint nagy lehetőségek rejlenek a részmunkaidős foglalkoztatásban is, ám ez - elsősorban a munkaadói fogadókészség hiánya miatt - nincs kihasználva. Javaslata szerint a gyes, gyet és ápolási díj melletti részmunkaidős foglalkoztatással elért kereset legyen köztehermentes mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára, hiszen az említett ellátások időtartama jelenleg is biztosított jogviszonynak számít. Nem lehet elvárni a munkáltatótól azt sem, hogy egészségügyi hozzájárulásként ugyanazt az összeget fizesse mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatott után - véli Frey Mária.

A gyes, gyet és ápolási díj melletti munkavállalás azért lehet előnyös az érintettek számára, mert módot nyújt a munkatapasztalatok megőrzésére és megújítására, valamint a munkahelyi kötődés és kapcsolatok fenntartására. A válaszadók több mint négyötöde tisztában van ezzel a lehetőséggel, ugyanakkor nagyon kevesen élnek vele. A gyermeknevelési támogatásokat igénybe vevőknek csupán 7,5 százaléka (21 ezer fő) folytat keresőtevékenységet az ellátási idő alatt. Akik nem dolgoznak, azok kétharmada ezt azzal indokolta, hogy a rendelkezésre álló időt a gyerekeinek kívánja szentelni. Tekintélyes (18,4 százalék, közel 40 ezer fő) azoknak az aránya, akik vállalnának munkát, de ezt azért nem tudják megtenni, mert nincs kire hagyni a gyerekeiket. Jelentős részarányt és létszámot (13 százalék, körülbelül 25 ezer fő) képviselnek azok is, akik a gyes, gyet ideje alatt dolgoznának, de nem találnak a feltételeknek megfelelő - legfeljebb napi négyórás - állást, vagy otthon végezhető munkát. Itt tehát 65 ezer inaktív személyt lehetne mobilizálhatni - legalábbis részlegesen - munkavégzés céljára - hangsúlyozza a kutató.