A nagyfogyasztók támogatják a piacnyitást

Háromszázkilenc nagyfogyasztó vett részt a tavasszal készített felmérésben, amely egy három évvel ezelőtt kezdődött sorozat folytatása volt. A válaszadási hajlandóság az átlagosnál lényegesen jobb - tudtuk meg Komlósi Pétertől, a Szonda Ipsos kutatási igazgatójától. Egy vállalati felmérés során általában háromszoros tartalékkal kell dolgozniuk, ebben az esetben viszont négyszáz-egynéhány kiválasztott nagyfogyasztó közül kevesebb mint százan estek ki valamilyen okból, jellemzően az interjúkra vonatkozó időpont-egyeztetés nehézségei miatt. A felmérés személyes kérdőíves módszerrel készült, a megszólítottak a kiválasztott nagyfogyasztók energetikusai, energetikai kérdésben felelős vezetői voltak. A felmérésben részt vevők száma azt mutatja, hogy itt nem csupán egy reprezentatív mintáról van szó. Tekintettel arra, hogy a piacnyitás első fázisában hozzávetőlegesen 350 nagyfogyasztó lesz érintett, elmondható, a teljes potenciális feljogosított fogyasztói kört elérték.

A megkérdezett fogyasztók bizonytalankodását jelzi, hogy a "Mit tud az energiapiacot érintő liberalizációról, ön szerint milyen változások következnek be a jövőben az energiapiacon?" kérdésre a megkérdezettek

háromnegyede, négyötöde érdemi választ adott, csakúgy, mint az egy évvel korábbi felmérés alkalmával. Általában azonban öt jellegzetes, nem túl konkrét választ adtak:

1. áramszolgáltatók szabad választása;

2. valamikor 2003-ban bevezetik;

3. hatással lesz az árakra;

4. javul a szolgáltatások minősége;

5. általában kedvezőtlen érzések, vélemények.

Legtöbben a szabad áramvásárlás lehetőségét említették, hogy a fogyasztók versenyeztethetik az áramszolgáltatókat, és maguk dönthetik el, kivel kívánnak szerződést kötni. Tavasszal a liberalizáció időpontjával kapcsolatban még teljes volt a tanácstalanság, ez mára tisztázódott. Nem egységes a nagyfogyasztók árvárakozása sem. Vannak, akik szerint értelemszerűen csökkennek majd az árak, de akadtak olyan válaszadók, akik árnövekedést valószínűsítettek. A liberalizáció megítélése azonban az előző felméréssel ellentétben inkább optimista volt, viszonylag kevesebben gondolják úgy, hogy a piacnyitás kedvezőtlen hatással lesz az árampiacra.

Ugyanakkor a felmérés tanúsága szerint - derül ki a jelentés összefoglalójából - az érintett nagyfogyasztók továbbra sem rendelkeznek kész stratégiával az új helyzetre vonatkozóan, inkább várakozó állásponton vannak, s majd csak akkor fognak lépni, ha döntési helyzetbe kényszerülnek. Arra a kérdésre például: "Az ön vállalatánál hogyan készülnek fel a szabad áramszolgáltató-választásra?", a megkérdezettek 30-40 százaléka jelezte: egyelőre semmilyen érdemi lépés nem történt a felkészülés jegyében. Viszonylag az Elmű és az Émász területén működő nagyfogyasztók tekinthetők a legfelkészültebbnek, ebben a körben csak 20-29 százalék volt, aki így felelt. De akik úgy nyilatkoztak, hogy elkezdődött a felkészülés, azok is inkább csak általánosságokat említettek: informálódnak, előzetes ajánlatokat kérnek.

Tájékozódásukat segíti, hogy a fogyasztók 55-75 százaléka saját bevallása szerint kapott valamilyen tájékoztatást a liberalizációról, s ez az arány 2001-hez képes érzékelhetően nőtt, akkor 50-60 százalék körül mozgott. A legfontosabb információs forrás továbbra is "az áramszolgáltató", de említésre méltó számban jelölték meg a konferenciákat, szakmai fórumokat. Viszont akik úgy nyilatkoztak, hogy érdemi tájékoztatást még nem kaptak, azok a személytelenebb fórumoktól, például a sajtótól várják a felvilágosítást.

A tájékoztatás és a felkészülés hiányosságai ellenére teljesen egységesen úgy vélekedtek a fogyasztók, hogy akarják a piacnyitást, túlnyomó többségük kifejezetten támogatja a liberalizációt, s előnyösnek tartja azt. A válaszadók háromnegyede az idei felmérés alkalmával is úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az áramszolgáltatók versenyhelyzetbe kerülnek, úgy számukra kedvező változások történhetnek a piacon. A fővárosi és az észak-dunántúli fogyasztók körében van csak számottevő bizonytalanság a piacnyitás hatásainak megítélésében.

Mindezek alapján - áll az öszszefoglaló jelentésben - nem meglepő, hogy a megkérdezett fogyasztók nagy többsége úgy nyilatkozott: amennyiben szabadon választhatnak majd, úgy versenyeztetik majd az áramszolgáltatókat. Összességében a fogyasztók kétharmada gondolta úgy a tavaszi felméréskor, hogy kilépnek a közüzemi piacról, igaz, ezek aránya csaknem 10 százalékkal csökkent 2001-hez képest. A váltani szándékozók aránya továbbra is a Titász és a Dédász területén a legmagasabb, 61, illetve 62 százalék.

A 2001-es felméréshez képest nem változtak a piaci ajánlatok megítélésének legfontosabb szempontjai: az üzembiztonság, az árpolitika és a megbízhatóság áll az élen. A választásnál nyilvánvalóan szerepe lesz majd annak is, hogy a jelenlegi áramszolgáltatóval milyen a fogyasztók viszonya. Nem eleve elrendelt a szolgáltatóváltás - derült ki a felmérésből -, a nagyfogyasztók ugyanis lehetőséget látnak, hogy kölcsönös előnyök alapján a jelenlegi áramszolgáltatóval kössenek hosszú távú együttműködési megállapodást. Ez pedig, az áramszolgáltatók oldaláról nézve, azt jelenti, hogy a kedvező szerződési feltételekkel megtarthatják jelenlegi nagyfogyasztóikat. A felmérés tanúsága szerint a szolgáltatók sokat tehetnek ezért, ha az általuk értékesnek tartott fogyasztókat, fogyasztói csoportokat kiemelten kezelik. Ez a fajta törődés a leginkább az Elmű területén volt kimutatható, ebben a körben a válaszadók zöme úgy nyilatkozott, hogy az elektromos művek a korábbinál nagyobb figyelmet fordít rájuk, gyakoribb közvetlen kapcsolatfelvétellel.

Összefoglalóan azt állapíthatjuk meg - sommázta tapasztalataikat Komlósi Péter -, hogy a nagyfogyasztók erőteljesen támogatják a piacnyitást, nagy részük azonban egyelőre különösebben nem készül a liberalizációra. A majdani ajánlatok értékelésénél pedig első helyen az üzembiztonság szerepel, s akár valamivel nagyobb árat is készek lesznek megfizetni a biztonságos ellátás érdekében. Ilyen körülmények között a fogyasztók kétharmada tervezi azt, hogy kilép a közüzemi piacról, és az áramszolgáltatókat, illetve kereskedőket versenyeztetni fogja.