Adómentes internet otthonra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJanuártól az alkalmazottak személyi jövedelemadó és egyéb járulékok megfizetése nélkül kaphatnak munkáltatójuktól internet-hozzáférést otthonukba. A változtatást a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2003. január elsejével életbe lépő módosítása hozza, ami szakértői számítások szerint akár két számjegyű megtakarítást is jelenthet a munkaadóknak, hiszen igen költséghatékony bérfejlesztési forma. Mivel az internet egyre szélesebb körben igényelt eszköz, tág értelemben véve a szolgáltatás a béralku része lehet.
A jogszabályváltozás nyomán az internetszolgáltatók a kereslet növekedését remélik. A költséghatékonyság számszerűsítése végett érdemes végiggondolni a változás lényegét. Egy ADSL-előfizetés átlagos bruttó havi díja mintegy 12 ezer forintot tesz ki. Ha ezt az összeget egy nettó százezer forintos havi jövedelem részeként fizeti ki a munkaadó, akkor az számára minden kötelező járulék figyelembevételével mintegy 28 300 forintba kerül. Ebből becsülhető az egy dolgozóra jutó havi megtakarítás összege, ami jelen esetben 16 300 forint. Éves szinten ez a relatív költségelőny már dolgozónként megközelíti a kétszázezer forintot. Ha pedig vállalati szinten értelmezzük az előnyöket, akkor a gazdálkodás szempontjából már korántsem figyelmen kívül hagyható összeget kapunk.
A mostani módosítás lényege, hogy könnyebbé válik az otthoni foglalkoztatás, csökken a távmunka terhe. Jelenleg Magyarországon a foglalkoztatottak kevesebb mint egy százaléka dolgozik ilyen formában, a nyugat-európai tendenciák figyelembevételével azonban a kormányzat a részarány öt százalékra emelését tűzte ki célul. Ez a vállalatnál jelentkező idő- és beruházási költségmegtakarítás mellett szociális szempontokból is kívánatos fejlődés lenne, hiszen esélyt ad a fogyatékkal élő munkavállalóknak is.
Ha a változtatás nyomán a munkavállalói juttatások elfogadott elemévé válik az otthoni internet-hozzáférés, az nyilvánvalóan kedvező fejleményt hozhat az elektronikus kereskedelem, illetve az online hirdetési piac számára is.
A legújabb adatok szerint az utóbbi egy évben megtorpant az EU-országok internethasználati mutatóinak növekedése. Ennek ellenére a legtöbb tagállam és Magyarország számai között egyelőre így is mély szakadék tátong.
2002 júniusában az Európai Unió tagállamaiban minden negyedik háztartásban fértek hozzá a világhálóhoz. A legfrissebb Eurobarometer-felmérés adataiból kiderül, hogy az otthoni internethasználat terén - igen jelentősnek tekinthető előnnyel - Hollandia, Svédország és Dánia jár az élen, az uniós tagországok közül a déli államok, Portugália, Spanyol- és Görögország kullog a lista végén.
