OECD: nő a megújuló energiák súlya

Az elmúlt három évtizedbeli átlagosan évi 2,1 százalékos mennyiségi növekedés ellenére a világ egész elsődleges energiakínálatán belül 2000-ben már csak 13,8 százalékot képviseltek a megújuló energiák. Ez az arány 1971-ben még 14,0 százalék volt. Az enyhén lefelé tartó trend a következő harminc évben is folytatódhat, ahogy javul a fejlődő országok lakosságának anyagi helyzete. A nagyobb jövedelem ugyanis arra ösztönzi őket, hogy a biomasszáról áttérjenek a "modern", rendszerint fosszilis energiahordozók használatára.

Amennyiben a világ gazdagabb felében sem lesz ezen a téren döntő áttörés, akár a kormányzati politikát, akár a technológiai fejlődést tekintjük, akkor a megújuló energiák abszolút növekedése is 1,3 százalékra csökkenhet, míg az összes energiatermelésben átlagosan évi 1,7 százalékos bővüléssel lehet számolni - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzéséből. A megújuló energiák részesedése ezért 2030-ban 12,5 százalékra csökkenhet, és összetételükben is további kisebb arányeltolódás várható.

Az ezredfordulón a megújuló energiák döntő hányadát, közel 80 százalékát adták az elégethető energiahordozók, azaz lényegében 3 százalék híján a kereskedelmi és nem kereskedelmi hasznosítású biomassza. A megújulók fennmaradó részén főleg a víz- (16,5 százalék), a geotermikus, a szél-, valamint a napenergia osztozott.

Ezek az arányok lényegében a következő évtizedekben is megmaradnak, ám a biomaszszák súlya némileg tovább csökkenhet. Kínálatuk ugyanis mindössze évi 0,8 százalékkal erősödhet 2030-ig, ugyanakkor a vízenergiáé 1,6, az egyéb megújulóké pedig 4,1 százalékkal nőhet. A lassú szerkezeti változás már a múlt század utolsó harmadában is megfigyelhető volt. Amíg az elégethető megújuló energia kínálata 1971 és 2000 között átlagosan mindössze évi 1,8 százalékkal bővült, addig a szélenergiáé 52,1, napenergiáé pedig 32,2 százalékkal bővült.

Az ipari országokat, köztük Magyarországot is magába foglaló OECD-szervezet össz-energiafelhasználásán belül mindazonáltal e pesszimistább változat szerint is a 2000. évi 6,4-ről 8 százalékra bővülhet 2030-ig a megújuló energia részaránya, főleg a villamos erőművek növekvő kereslete nyomán. Ez utóbbiak már az ezredfordulón is a megújuló energiaforrások 72 százalékát hasznosították, és ez az arány a 75 százalékot is elérheti a harmadik évtized végére.

Ám ha az OECD-országokban ténylegesen megvalósulnának a tervezett energiafejlesztési és környezetvédelmi intézkedések, akkor az előző változatban számoltnál akár 40 százalékkal is nagyobb lehetne 2030-ban a hasznosított megújuló energia teljes mennyisége. Ezáltal a villamos energia termelésében például a 2000. évi 14,7-ről 25,4 százalékra duzzadhatna a megújuló energiahordozók részaranya. Ráadásul az OECD-n kívül is vannak ilyen jellegű fejlesztési szándékok. A nagy szénhidrogénvagyonnal rendelkező Irán például belátható időn belül több mint 50 százalékkal - 6500-ról 10 ezer megawattra - kívánja növelni szélenergia-termelő kapacitását.

Ám az előrejelzések pontosságát ronthatja, hogy az nem csak politikai akarat kérdése. Így többek között az időjárásnak is komoly szerepe lehet a tényleges felhasználás alakulásában. Az USA-ban például tavaly 12 éves mélypontra esett a megújuló energiafajták fogyasztása, mivel a tartós szárazság nyomán 23 százalékkal csökkent a vízi erőművek termelése. Ennek következtében a helyi energiamérlegben a biomassza-fogyasztás átmenetileg megelőzte a vízenergiáét, amire 1991 óta nem volt példa.