Távközlési alap: ellenlobbi indul

Az internetszolgáltatók és az alternatív távközlési szolgáltatócégek erős lobbizásba kezdtek annak érdekében, hogy ne kelljen összességében több száz millió forintot befizetniük az egyetemes távközlési alapba (eta). Ezt a büdzsét az összes magyar távközlési cég éves bevétel alapján "dobja össze" azért, hogy a szociálisan rászorulókat, a hátrányos helyzetben lévőket telefonvonallal ellátó társaságok az ebből eredő bevételkiesésüket ellensúlyozzák.

A jelenlegi piaci helyzet szerint az alapból a korábbi monopol-telefontársaságok vehetnek ki pénzt, a legalacsonyabb havidíjas, "minimálcsomagok" nyújtásáért cserébe. A rendszert elfogadhatatlannak tartják a csak befizetőnek számító internetszolgáltatók, alternatív távközlési vállalatok és kábeltévés társaságok.

Mivel a minimálcsomagokra bárki előfizethet, az nem szociális, hanem tisztán piaci alapú szolgáltatás, ezért Kóka János, az Elender Rt. vezérigazgatója és az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnökségi tagja szerint az ezekért cserébe történő kifizetéseknek nincs jogalapja. Az etával kapcsolatban más aggályok is felmerülnek. Az éves bevétel alapján meghatározott befizetéseket január végéig kell teljesíteni, ami lehetetlen, hiszen a cégek csak április körül készülnek el éves mérlegükkel - mondja Szathmári Géza, a GTS-DataNet Kft. vezérigazgatója. A szakember szerint az eta - vagyis a szo-ciális alapon veszteségesen nyújtott telefonszolgáltatás - létjogosultsága is erősen megkérdőjelezhető akkor, amikor néhány ezer forintért bárki hozzájuthat egy mobiltelefonhoz.

A szakemberek becslése szerint néhány száz millió forintra rúg a tiltakozó cégek januárig kifizetendő összege. Ez nem sok az eta 7-8 milliárdosra tervezett büdzséjéhez képest, az internet- és a kábeltévé-szolgáltatók közül azonban még a jelentősebbeket is csőd közeli helyzetbe hozhatja. Mivel az etabefizetések alapja az éves bevétel, a veszteségesen működő cégeknek is fizetniük kell. Ezzel a korábbi monopolcégeknek versenyt kínálni tudó társaságok mennének tönkre, ami ellentétes a kormányzat szándékaival.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) korábban napirendre vette egy olyan rendelet kiadását, mely az eta kötelezettségei alól kivonta volna a most tiltakozó cégek nagy részét. Információnk szerint a rendelet benne van a hírközlési törvényt módosítani tervezett csomagban, amely azonban a korábbi elképzelésekkel szemben nem az idén ősszel, hanem csak jövőre kerül a parlament elé. A szaktárca lapunk megkeresésére holnapra ígért választ a rendelet sorsát firtató kérdéseinkre.

Kóka János elmondta: a törvény szerint az IHM kezében van számos alternatív cég jövője. A jogszabályalkotó ugyanis szabad teret engedett a szaktárcának az eta alkalmazását illetően, az viszont nem veszi ki a hatálya alól az internetszolgáltatókat. Ráadásul a büdzséből a szociális rászorultság miatt nyújtott csomagok okozta bevételkiesést nemcsak részben, hanem 100 százalékban finanszírozni engedi. Így az elhibázott hírközlési törvény miatt verseny nélkül maradt piacon az ország nagy részén a nehéz anyagi helyzetben lévő alternatívok is finanszírozni fogják a legnyereségesebb magyar telefontársaságot.