Terjednek térségünkben a béren kívüli juttatások

Egyre inkább elterjedtté válnak a kelet-közép-európai országokban is a béren kívüli juttatások, főleg a modern, cafeteriarendszerben adottak - ez az egyik fő megállapítása a Hay Group öt kelet-közép-európai országban - Cseh-, Magyar-, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában - folytatott kutatásának. Az országok vállalatai közt ennél már jóval nagyobb a szórás abban a tekintetben, hogy a vezetőiknek, irodai és fizikai dolgozóiknak biztosítanak-e orvosi ellátást vagy sem. A lengyelek ebben élen járnak, itt a vállalatok 70-80 százaléka teszi lehetővé az általános orvosi vizsgálatot, míg Magyarországon és Csehországban ez az arány alig 20-30 százalék. Szembetűnő, hogy a romániai vállalatok nagyobb arányban biztosítanak orvosi ellátást dolgozóiknak, mint a magyarok. Az adatokból kiderül: az egyes országokban a vizsgált vállalatok mindössze 20-35 százaléka készít olyan tervet, mely a munkavállalók esetleges rokkanttá válásával lép életbe, azzal a céllal, hogy a munkavállalót, illetve családtagjait megsegítse.

Mobiltelefonokat országonként szinte azonos arányban nyújtanak a vállalatok felső vezetőiknek (95 százalék), és csak kismértékű az országok közti eltérés a vezetőknek, szakértőknek, irodai és fizikai dolgozóknak juttatott mobilok tekintetében.

Ami a céges kölcsönt nyújtók arányát illeti, a többi kelet-közép-európai ország vállalataihoz viszonyítva a Magyarországon tevékenykedő gazdálkodók tűnnek a legadakozóbb kedvűnek; 60 százalékuk ad átlagosan legfeljebb mintegy 4000 eurónyi kölcsönt 4,5 évre. Az összeget nézve nagy a hasonlóság a cseh és a lengyel vállalatokkal. A visszafizetés időtartamában elhanyagolható a különbség Cseh- és Magyarország közt, a lengyel cégeknél adják viszont a legrövidebb időt, 2,5 évet. A román vállalatok körében viszont gyakorlatilag ismeretlen fogalom a céges kölcsön, melynek maximumértéke a szlovák vállalatok körében a legmagasabb (10 ezer euró).

A felmérésben részt vett vállalatoknak 50-70 százaléka íratja be felső vezetőit nyelvi, munkájukhoz nélkülözhetetlen vagy vezetői képességeiket fejlesztő kurzusra. A vezetői beosztásban lévőket - esetenként a szakértőiket - ennél is több cég taníttatja.

Profitrészesedést a cseh cégek 30, a magyar és román vállalatok körülbelül 10, a lengyel és szlovák társaságok hozzávetőleg 25 százaléka nyújt. A csehek, szlovákok és a románok esetében a profitrészesedés fő meghatározója a vállalat egészének teljesítménye, s csak kismértékben befolyásolja a divízió vagy bármely más egység szereplése. Részvényopciót a cseh cégek 10 százaléka nyújt, Magyar-, Lengyelország és Szlovákia esetében ez az arány 6, illetve 5-5 százalék.