Hatszázalékos GDP-veszteség betegségek miatt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az egészséges humán erőforrás nélkül nincs gazdasági növekedés, ezt az elemzők egzakt számítással bizonyítják. A hazai GDP 5,78 százalékos veszteségéért 0,7 százalékban az aktív népesség idő előtti halálozása okolható. További 1,07 százalékban az új rokkantak, 2,88 százalékban a táppénzes állomány, 1,13 százalékban pedig a betegszabadság miatt kieső munkaerő tehető felelőssé.
A Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározták az egészségügy átalakításának céljait, aminek fókuszában a betegségek megelőzése, a szekunder prevenció, az ellátáshoz való esélyegyenlőség megteremtése, a gyógyító intézményrendszer átalakítása és finanszírozási reformja áll. Az egészségügyi miniszter méltányolja az előző kormányzat idejében elfogadott, tíz évre szóló népegészségügyi programot, amit a szocialista-szabaddemokrata koalíció is fölvállalt. Olyanynyira, hogy a szaktárca az idei költségvetésben több mint 2 milliárd forintot rendelt végrehajtásának folytatásához, ami a betegségek időben történő kiszűréséhez szükséges eszközök beszerzését is tartalmazza. Csehák Judit szerint a program végrehajtása kormányzati feladat, ezért más, az emberek egészségét befolyásoló minisztériumok költségvetésének ágazati fejezeteiben is elkülönítettek pénzforrásokat e célra.
A több mint egy éve elindított népegészségügyi programban a magyar lakosság születéskor várható élettartamának az EU-országokhoz való közelítését, a modern Magyarországon tomboló népbetegségek - a daganatok, a szív-ér rendszeri bajok, az erőszak miatt történő halálozások - csökkentését célozták meg.
Az ezredfordulóhoz igazított s a nagy egészségőr, Johan Béla nevét viselő programot a múlt ősszel kiegészítették, abban első helyre tették a lakosság körében kritikus méreteket öltött betegségek időbeni megelőzését és gyógyítását. A feladatok kitűzésének alapjául szolgált egy a szaktárca által 2000-ben végzett országos reprezentatív felmérés. E szerint a férfiak 38, a nők 23 százaléka rendszeresen dohányzik, az előzőek 8, az utóbbiak 1 százaléka nagyivó. A férfiak 39, a nők 28 százaléka túlsúlyos, s lakosság alig ötöde végez valamilyen testmozgást. Mindezek komoly kockázatot jelentenek a daganatos és a szív-ér rendszeri bajok kialakulásában.
A magyarok egészségi állapotának mutatói nemzetközi összehasonlításban is rosszak. A halálozási viszonyok romlása az 1960-as években kezdődött, 2000-ben az elhalálozott férfiak közel 40 százaléka 60 évnél fiatalabb volt, a születéskor várható élettartamuk 7,7, a nőké 5,6 évvel alacsonyabb az EU-országok átlagánál. S ugyan a keringési bajok által okozott halálozások gyakorisága 1993-tól csökken, még mindig háromszorosa a fejlett európai országok átlagának. A csecsemőhalandósági mutató javult, ám az 1999-ben mért 8,004 ezrelék kétszerese az EU-országok átlagának.
Az említett felmérés a betegségek és halálozások tekintetében jelentős eltérést mutat az ország régióiban, ami a társadalmi-gazdasági különbözőségekkel magyarázható, s óriási szerepe van e tekintetben a környezetszennyezéseknek. Felmérések szerint az ország területének 13 százaléka szennyezett levegőjű, ám itt él a népesség 49 százaléka. Számukra ez komoly kockázatot jelent a légzőszervi és daganatos megbetegedések bekövetkezésében. A regionális különbségek felszámolása nem csupán humanitárius követelmény, hanem komoly gazdaságpolitikai tényező is. A rossz egészségi állapot ugyanis negatívan hat a munkaerőpiacra, a befektetésekre, s tovább erősíti a leszakadást.
