Az internetszolgáltatási piacot vezető Axelero Internet Rt. tavaly októberi becslése szerint 2005-re 2,2 millióra nőhet a magyar internetezők száma, de ez a mutató még javulhat a kormányzat nagyobb szerepvállalásával. A miniszterelnöknek az Európa-terv keretén belül tett 25 százalékos díjcsökkentési bejelentése alapján úgy tűnik, hogy ez a vártnál nagyobb növekedés valósággá válhat - véli Drajkó László, a Matáv csoporthoz tartozó cég vezérigazgatója.

A szakember szerint a növekedést segíteni fogja a kormányzat munkáltatói PC-programja is, amelynek révén az otthoni számítógépek száma jelentősen nőhet. Az internethasználat elterjedését - és ezen belül is az egyre inkább belépőszintűvé váló kapcsolt vonali hozzáférések számának növekedését - elősegítheti még, ha az állam az elektronikus kormányzati tartalmak fejlesztése terén is előrelép.

Részben másképp látja a kormányzati lépések hatásait az Inter.net Magyarország Kft. A kapcsolt vonali piac növekedése ma Magyarországon elsősorban a kormányzati lépésektől függ, a szakminisztériumnak alapvetően jogszabályok létrehozásával és a meglévők tökéletesítésével kellene segíteni - mondja Kormanik András üzletfejlesztési vezető. Szerinte jó kezdeményezés például a PC-re vonatkozó adókedvezmény. Így versenysemlegesen növelhető a számítógép-elterjedtségi arány és közvetve az internetellátottság.

A világháló használatának gátja a PC-hiányon kívül a magas telefonköltség. Kormanik szerint nemcsak a magyar fizetésekhez, hanem az európai költségekhez képest is drága a hazai internet. Ezen a területen reálisan csak közép-, illetve hosszú távon segíthet a jelenleg monopolisztikus lakossági telefonpiac tényleges liberalizálása.

Figyelembe véve, hogy - még a környező országokhoz képest is - jelentős a lemaradásunk, a szabályozói változtatásoknál sürgősebb beavatkozásra van szükség. Hangsúlyozottan ideiglenes jelleggel, amíg sikerül tényleges versenyhelyzetet teremteni a piacon.

Kormanik szerint ezen a területen kevésbé sikeres kezdeményezések történtek. A tavaly augusztusban létrehozott, államilag támogatott 15 és 40 órás internetes csomagok nem hoztak áttörést. A Hírközlési Felügyelet adatai szerint december végéig mintegy 33 ezer előfizető, tehát a kapcsolt vonali felhasználók 10-12 százaléka választotta ezeket.

Az üzletfejlesztési vezető szerint a szaktárca javára írható, hogy a konstrukciót egyes piaci szereplők lehetetlen helyzetbe hozása nélkül alakította ki. A sikertelen kezdeményezés folytatásáról viszont már nem mondható el ugyanez. A február 18-án bejelentett új díjcsomagok ugyanis Kormanik szerint az internetszolgáltatói piac szereplőinek erőteljes megfogyatkozását vetítik előre. Tehát hamar beállhat a telefoncégek piacára jellemző 3-4 nagy szereplős helyzet.

Márciustól az internetezés költsége alapvetően attól mérséklődik, hogy a Matáv nagykereskedelmi áron, azaz 25 százalékkal olcsóbban kínálja a szolgáltatóknak a 15, illetve a 40 órás telefondíjcsomagokat. A szakember indoklása szerint azonban a számokból kiderül, hogy a 25 százalékos csökkentést az internetszolgáltatók nem kapják meg. Egy 15 órás csomagért ma a végfelhasználó 1550 forintot fizet, az összegből 13 százalék az internetszolgáltatót illeti meg, így a Matáv zsebében 1349 forint marad. Az új ajánlat szerint a Matáv 1163 forintot kér az internetszolgáltatótól, vagyis 13,7 százalékkal - és nem a hirdetett 25-tel - kevesebbet.

Ha a mai rendszerben egy felhasználó 15 órát szeretne szörfözni, akkor ez az Inter.netnél havonta összesen 3550 forintjába kerül. Ha márciustól ezt 25 százalékkal olcsóbban kínálja a cég, az 2662 forintos havidíjat jelent. Ebből az internetszolgáltatónál 1500 forint marad, a többi a Matávot illeti. Kormanik számai szerint a 25 százalékos végfelhasználói kedvezmény így 13,7 százalék bevételcsökkenést eredményez a Matáv oldalán és 31,38 százalékot a szolgáltatónál.

A szakember úgy véli, hogy Magyarországon gyakorlatilag nincs olyan internetszolgáltató, amely ekkora mértékű bevételkiesést túlélne. Ráadásul ennek a nagykereskedelmi csomagnak az igénybevételét a Matáv a szolgáltatók által mind ez idáig visszautasított és szerintük kigazdálkodhatatlan pénzügyi kötelezettségeket hárító hálózati hozzáférési szerződéshez köti, ez a feltétel pedig vélhetően ellensúlyozza a Matáv bevételkiesését. Az internetszolgáltatásban tehát erőteljes állami szerepvállalással folyik a monopolisztikus piac kiépítése - véli Kormanik.

Eltérő a két szolgáltató véleménye arról is, hogy a szaktárca a szélessávú internet terjesztését helyezte előtérbe. Az Axelero örömmel fogadta a kezdeményezést, hiszen ezt fontos alapkőnek tartja - mondja Drajkó László. Míg a hozzáférések számában még nem, a hozzáférési mód tekintetében Magyarország jó eredményeket ért el. A szélessávú internet elterjedtsége Magyarországon 2002 végén 2 százalékos volt, ami megfelel a nyugat-európai átlagnak. Ugyanez az arány az Axelero előfizetői körében az év végén 14 százalékos volt. Ha teljesülnek a várakozások, és az év végéig 100 ezerre nő a szélessávú internetelérési végpontok száma, akkor mind a növekedés dinamikája, mind az elterjedtségi arány tekintetében felzárkózunk az európai élvonalhoz.

Az Inter.net viszont nem ért egyet a szélessávú internet koncepciójával. A cég azt tekinti a fő célnak, hogy az emberek elkezdjenek internetezni. Ebből a szempontból pedig álláspontja szerint nem az a legfontosabb, hogy mindezt széles sávon tegyék. Sokkal fontosabb, hogy a világháló beleférjen a családi költségvetésbe. Ezért itt olyan jogalkotói beavatkozást tartanának eredményesnek, amely megteremtené a korlátlan kapcsolt vonali telefonköltségek megfizethető szinten tartását.

Ismert, hogy tavaly óta a kapcsolt vonali internet után beszedett telefondíjakból a szolgáltatók is részesülnek. A lépésre egy évvel ezelőtt szintén az internet összköltségének csökkentése érdekében került sor. De amint azt Drajkó László mondja, a bevételmegosztás miatt nem mérséklődtek érzékelhetően a havi kiadások. Az internetszolgáltatók percenként átlagosan 0,4-0,5 forinthoz jutnak a rendelet révén, ez összességében valamivel több mint 1 milliárd forint, ami önmagában jelentős összeg, de kevesebb mint 10 százaléka a teljes internetszolgáltatói piac éves árbevételének.

Kormanik András szerint a díjmegosztás jelenlegi formája felemás hatású. A telefoncégek pénzt vesztenek, az internetszolgáltatóknak jól jött ez a pénz, sőt többségüknél a túlélést jelentette. Ez azonban hátrányként is felfogható, hiszen legalább egy-másfél évvel kitolta a piac szükségszerű konszolidációjának kezdetét. A díjmegosztás ugyanis konzerválta a piacot. Segített túlélni a tavalyi évet több mint száz kis társaságnak.

A rendelet hatását csak az idén érezhetik az ügyfelek. Emlékezetes, hogy közel fél évig tartottak az egyeztető eljárások, csak utána jutottak először pénzükhöz az internetszolgáltatók. A rá következő fél év annak a találgatásnak a jegyében telt, hogy a megszerzett pénzre középtávon is számíthatnak-e. Januárban úgy látszott, hogy a szolgáltatók számára kedvezőtlen változás nem várható, így elérkezett az ideje, hogy ezt a pénzt díjcsökkentés formájában továbbadják - mondja Kormanik András. Ez természetesen árháborút hozhat, és a szolgáltatók visszaesnek a 2002 előtti pénzügyi helyzetükbe.

Az Inter.net szerint rövid távon feltétlenül szükség lenne egy olyan hatóságilag kikényszerített megoldásra, ami a korlátlan kapcsolt vonali hozzáférés telefonköltségét havi 2700-3500 forint körül maximálná, hosszabb távon pedig a monopolisztikus távbeszélőpiac felszámolása a megoldás.

A piacot vezető Axelero a bérelt vonalak terén 23, az ADSL-piacon 50, míg a kapcsolt vonali hozzáféréseknél 42 százalékos részt képvisel. A cég a torta növelésében érdekelt, tehát nemcsak a versenytársaktól kíván elcsábítani előfizetőket, hanem új szörfözőket is be akar vonni. A társaság a 25 százalékos csökkentés után létrehozott új csomagjait tartja a legfontosabb idei piacszerző eszköznek.

Az Inter.net 2002-ben megőrizte a második helyét a kapcsolt vonali piacon. A cég úgy látja, hogy az elkövetkező 2-3 évre a jelenlegi pozíció megtartására van esélye. Februárban jelentősen csökkentette árait, átadva a díjmegosztásból származó bevételeket a felhasználóknak. Ugyanakkor az állami támogatásos rendszer változtatása lényegében kivette az internetszolgáltatók zsebéből a díjmegosztás összegét, sőt annál többet is - véli az üzletfejlesztési vezető.

Az Inter.net az idén elsősorban a meglévő technikai alapokon tervezi új szolgáltatások bevezetését. Kihasználva, hogy a világ számos országában működik Inter.net társvállalat, várhatóan az első fél évben útjára indul egy roamingtermék, mellyel mintegy 40 országban helyi díjszabással lehet majd korlátlanul internetezni.