"Fontos, hogy amint rendeződik a helyzet Irakban, a magyarországi vállalatok azonnal térjenek oda vissza, újítsák fel kapcsola-taikat, mérjék fel lehetőségeiket, induljanak az új iraki kormány által kiírandó tendereken" - jelentette ki a miniszter. Lapunknak üzleti körökből is úgy nyilatkoztak, hogy a miniszter által javasolt megoldás célravezetőbb, mint az alvállalkozói megbízásokra várni, hiszen a magyar vállalatoknak bevezetett és jó nevük van Irakban, az ottani megrendelések szerény, de stabil szelete évekig az övék volt.

Közben nagy lendülettel, ám annál kisebb derűlátással készülődnek a magyarországi vállalatok arra, hogy az amerikai USAID-en keresztül megbízásokat szerezzenek az iraki újjáépítésben. Csillag István maga is úgy ítéli meg, hogy a korábbi (például a boszniai) újjáépítési tapasztalatok alapján cégeinknek inkább a tenderek második-harmadik, mint az első körében juthat feladat. Ettől függetlenül a GKM - amerikai felkérésre - gyűjti és bővíti az iraki, illetve az arab térségben tapasztalatokkal rendelkező és megfelelő kapacitásokkal bíró vállalatok adatait. Ám ezek listájának közreadását - lévén az egy folyamatosan átalakuló vállalati névsor - a miniszter nem támogatta. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a harmincnál több érdeklődőből reális esélye csak a tegnapi számunkban is felsorolt, s általában is hivatkozott, mindössze 6-8 vállalatnak van.

A miniszter egyelőre nem tartja időszerűnek Irak Magyarországgal szembeni tartozásának rendezését. Irak összes külső adósságát egyébként 103,4- 129,4 milliárd dollárra teszi a feltörekvő országok eladósodottságára szakosodott londoni Exotix - ennek szerény töredéke a magyarországi 153 millió dollár. Az elemzőcég most közzétett adatai szerint az iraki államadósság az arab állam GDP-jének mintegy négyszerese, ráadásul ezen felül állnia kell az 1990-es megszállás miatti kuvaiti újjáépítés kapcsán felmerülő, mintegy 14 milliárdos költséget is, azaz összesen 155-160 milliárddal tartozik globálisan.