Működőképes modell Svédországból

Svédország legnagyobb repülőtér-üzemeltető cége - az állami tulajdonban lévő svéd polgári légiközlekedési felügyelet (Luftfartsverket - Swedish Civil Aviation Administration, CAA) - az ország 45 repülőteréből 19-et üzemeltet. A svéd légiköz lekedési statisztika szerint tavaly ezek közül is a 4 legnagyobb - Göteborg-Landvetter, Malmö-Sturup, Stockholm-Arlanda és Stockholm-Bromma - bonyolítja a közel 30 millió fős éves svéd utasforgalom 78,5 százalékát.

Ezekről a repterekről származik a társaság bevételeinek körülbelül kétharmadát jelentő forgalmi díjak túlnyomó része is. Ez lehetővé teszi, hogy a 15 kisebb forgalmú - és így valószínűleg kevésbé kifizetődő - légikikötő fenntartása mellett is nyereséges legyen a cég: 2002-ben 489 millió korona (13,8 milliárd forint) üzemi és 105 millió korona (3 milliárd forint) adózott eredményt sikerült elérnie a társaságnak.

Az alacsony forgalmú repterek üzemeltetését az indokolja, hogy mára - a nagy földrajzi távolságok miatt - a repülés lett az egyik legnépszerűbb közlekedési mód Svédországban, így a ritkábban lakott területeken is van rá igény - amelyet a CAA hivatott kielégíteni.

A CAA - az állam által ráruházott - feladatait három területen kell, hogy teljesítse. Ezek egyike az ellátó funkció, amely a repterek fejlesztését és üzemeltetését, valamint a légiirányítói szolgáltatások biztosítását jelenti. Emellett fontos a biztonsági funkció, amely értelmében a CAA felel a légi közlekedés biztonságának felügyeletéért. A harmadik pedig az úgynevezett szektoriális funkció, aminek során a vállalat egyfajta állami hatáskörrel rendelkezik, s a légiközlekedés-politikai intézkedések megvalósítása a feladata.

Mindehhez azonban nem kap semmilyen támogatást az államtól, hiszen a működéshez és minden beruházásához saját erőből kell előteremtenie a fedezetet. Ráadásul ezek után az éves profitja egyharmadát még be kell fizetnie az állami kaszszába.